Jean Béraud

francia festő

Jean Béraud (Szentpétervár, 1849. január 12.[1]Párizs, 1935. október 4.) francia festő, a francia akadémikus festészet neves alakja.

Jean Béraud
Jean Béraud (1901)
Jean Béraud (1901)
Született1849. január 12.[1]
Szentpétervár, Oroszország
Elhunyt1935. október 4.(86 évesen)
Párizs, Franciaország
Állampolgárságafrancia[2]
Nemzetiségefrancia francia
Foglalkozásafestőművész
Tisztségeelnökhelyettes (Société nationale des beaux-arts)
Iskolái
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja (1887. július 13.)[3]
  • a francia Becsületrend tisztje (1894. április 3.)[3]
SírhelyeMontmartre-i temető

Jean Béraud aláírása
Jean Béraud aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Béraud témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Apja, Jean Béraud, szobrász volt, fia születésének idején éppen a szentpétervári Szent Izsák székesegyházon dolgozott. Anyja, Geneviève Eugénie Jacquin; férje halálát követően a családjával Párizsba költözött.

A Condorcet Gimnázium elvégzése után, Párizs 1870-es német megszállásáig, jogásznak készült; ezt követően azonban Léon Bonnat festőművész növendéke lett. Első kiállítása 1872-ben volt, sikert azonban csak 1876-ban ért el, Hazatérés a temetésről című festményével. Az 1889-es párizsi világkiállításon együtt állított ki a Francia Akvarellisták Szövetségével.

Számos illusztrációt készített. Gyakran választott bibliai témát, saját korszakába átültetve. Az olyan festményei, mint például Mária Magdolna a farizeusok házában, kiállításukat követően éles vitákat provokáltak. A 19. század végén párizsi életképeket kezdett festeni. Közel 200 képen örökítette meg a párizsi utcákat, a polgárok és kisiparosok mozgalmas életét, a bisztrók és kávézók hangulatát. A zsánerfestőt kortársai "giccses" gúnynévvel illették, és – bár odatartozott – nem sorolták az impresszionisták közé. Leghíresebb festménysorozatának címe: La Belle Époque (A szép korszak). Franciaországban ezt a 19. és 20. század fordulójára értik – megfelel a nálunk boldog békeidőkként emlegetett időszaknak.

1887-ben a Becsületrend lovagja, majd 1894-ben tisztje lett.

Egyike volt Marcel Proust segédeinek, amikor ő Meudon-ban Jean Lorrain íróval párbajozott.

Sohasem nősült meg, gyermekei nem voltak. Anyja mellé temették el a Montparnasse-i temetőben.

Képgaléria szerkesztés

Bibliográfia szerkesztés

  • Patrick Offenstadt, The Belle Epoque: A Dream of Times Gone by Jean Béraud, Taschen – Wildenstein Institute, Paris, 1999.

Megjegyzés szerkesztés

  1. a b A Julián naptár szerint 1848. december 31-én, ami miatt a születési évszám körül bizonytalanság van. Sok forrásban ez utóbbi dátum szerepel, sőt előfordul az 1849. december 31. is.
  2. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  3. a b [LH//185/3 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture

További információk szerkesztés