Jitter
Az elektronikában jitternek (néha magyarosan dzsitternek, illetve remegésnek)[1][2] nevezik egy periodikusnak tekintett jel periodicitásbeli eltéréseit, melyet a legtöbb elektronikai rendszerben egy órajelhez mérve adnak meg. Egy ideálisan periodikus jel esetén jitter lehet például a periódusidő átmeneti megváltozása, vagy ingadozása rövid távon, mely jelenség a legtöbb alkalmazásban nem kívánt, kiküszöbölendő, hiszen hatására időzítésbeli bizonytalanságok léphetnek fel. Más megközelítésben a jitter a rendszer egy periodikus jellemzőjének nemkívánatos fázismodulációja.[1][3]
Az ingadozás időtávja szerint megkülönböztetik a jittert a vele rokon wander (azaz vándorlás) fogalmától, a leggyakoribb definíció alapján előbbi 10 Hz-es, vagy annál nagyobb, míg utóbbi 10 Hz-nél kisebb frekvenciaváltozásokat jelent.[3]
A jitter analóg és digitális jelek esetén is megadható. A telekommunikáció terminológiájában a digitális jel jitterét általában megkülönböztetik az átvitt jelsorozattól függő (ún. szisztematikus) és attól független (ún. nemszisztematikus) összetevőket.
Oka általában az elektronikai rendszerben fellépő valamilyen interferenciajelenség, vezetékek közötti áthallás, illetve a jeltovábbítás következtében fellépő esetleges időbeli késés.
Jellemzése szerkesztés
Az abszolút jitter a jel egy adott élének az órajel által meghatározott pozíciójától való időbeli eltérése. Periódusjitternek nevezik a periódusidő ingadozását. Fizikailag (kontextustól függően) a fázismodulációt és az időbeli variációt is értik alatta. Ennek mértékét az RMS-ével (azaz négyzetes közepével), illetve a csúcstól csúcsig mért nagyságával (peak-to-peak értékével) jellemzik, amelyeket abszolút mennyiségként, vagy a periódusidőre vonatkoztatva adnak meg.[1]
Típusai szerkesztés
| n | BER |
|---|---|
| 6,4 | 10−10 |
| 6,7 | 10−11 |
| 7 | 10−12 |
| 7,3 | 10−13 |
| 7,6 | 10−14 |
Egy adott fizikai rendszeren mért jitter egy része jellemzően véletlenszerű, melynek mértéke tipikusan haranggörbe alakú sűrűségfüggvényt követ. Ezt a Gauss-jitternek is nevezett komponenst általában a rendszer termikus gerjesztései által kiváltott Johnson-zajnak tulajdonítják, gaussos jellege pedig például a centrális határeloszlás-tétel alapján magyarázható.[4] Emellett felléphetnek determinisztikus jitterkomponensek is, melyek valamilyen ismert eloszlású, megjósolható fáziszajt jelentenek a rendszerben.[5]
E két jittertípus együttes jellemzésére alkalmazzák a -vel jelölt teljes vagy eredő jittert, melynek csúcstól csúcsig vett értéke a Gauss-jitterrel és a determinisztikus jitterrel kifejezve
,
ahol T, R és D az adott jitterkomponens csúcstól csúcsig értendő értékét jelenti, n pedig a bithibaarányból származó konstans, melynek értékét adott bithibaaránynál a jobb oldali táblázat ad meg.[2][6]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c A jitter és mérése. alpha.tmit.bme.hu. [2018. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
- ↑ a b Dr. Mathias Hellwig: Dzsitterelemzés R&S®RTO-oszcilloszkóppal. www.magyar-elektronika.hu. [2018. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
- ↑ a b International Telecommunication Union Standardization Sector jitter ITU-T Recommendation O.172. International Telecommunication Union. (Hozzáférés: 2017. március 6.) A szervezet definíciója a digitális jitter fogalmára
- ↑ E tétel szerint igen sok, egymástól független valószínűségi változó összegének várható értéke a normális eloszlást követi, mellyel egymástól független zajforrások együttes hatását írják le.
- ↑ LeCroy, Teledyne: http://teledynelecroy.com/doc/understanding-dj-ddj-pj-jitter-calculations (angol nyelven). teledynelecroy.com. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
- ↑ Peak-to-Peak Jitter Calculations (Application note). Integrated Device Technology, 2014. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Jitter című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
Szakkönyvek, szakmai közlemények szerkesztés
- Dan Wolaver. Phase-locked loop circuit design (angol nyelven). Englewood Cliffs, N.J: Prentice Hall (1991). ISBN 0-13-662743-9
- John A. McNeill, David Ricketts. The designer's guide to jitter in ring oscillators. Springer (2009). ISBN 978-0-387-76528-0
- D.A.Howe, T.N.Tasset: Clock Jitter Estimation based on PM Noise Measurements. Proceedings of the 2003 IEEE International Frequency Control Symposium and PDA Exhibition. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
Tananyagok, ismeretterjesztő weblapok szerkesztés
- A jitter és mérése. alpha.tmit.bme.hu. [2018. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
- Kovács Péter. „Elektronet Online - Jitter-alapok” (Hozzáférés: 2018. március 6.)
- Jitter & Wander Tutorial. users.rcn.com. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
- Dr. Mathias Hellwig: Dzsitterelemzés R&S®RTO-oszcilloszkóppal. www.magyar-elektronika.hu. [2018. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 7.)