Johann von Sporck (Sporckhof, 1600. január 6.Hermannstädtel, 1679. augusztus 6.) vesztfáliai porosz származású német gróf és báró, a lovasság tábornoka a bajor, majd az osztrák hadseregben. A mai Észak-Rajna-Vesztfália tartomány területéről származott.

Johann von Sporck
ismeretlen festő művén, 1669
ismeretlen festő művén, 1669
Született1597[1]
Westerloh
Meghalt1679. augusztus 6. (81-82 évesen)[2][3][4]
Heřmanův Městec Castle
SírhelyCrypt of Church of the Holy Trinity in Kuks
Rendfokozatatábornok
Csatái
HázastársaEleonore Maria von Fineck
Gyermekei
  • Franz Anton von Sporck
  • Ferdinand Leopold von Sporck
  • Johann Georg, Ritter von Sporck
  • Maria Anna Sabina von Swéerts-Reist
SzüleiNN Sporck
Franz Nolte gen. Sporck
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann von Sporck témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Franz Nolte házasságon kívül született gyermeke, édesanyja neve nem ismert, csak anyai nagyapjáé: Jobst Sporck. Katonai pálya a harmincéves háborúban kezdődött. A bajor lovasság kötelékében részt vett a fehérhegyi csatában, ekkor mindössze húszéves volt. A svédek ellen vívott jankaui csatában tanúsított hősies magatartásáért, vezérőrnaggyá (Generalmajor) léptették elő 1645 márciusában, két évvel később pedig már altábornagyi rangban állt. 1647. október 12-én bárói rangra emelték, és Csehországban kapott birtokokat. Egy időben az olasz Ernesto Montecuccoli alatt teljesített szolgálatot.

 
Johann von Sporck a szentgotthárdi csatatéren. Schönberg litográfiája 1840-ből

Lengyelországban, Schleswig-Holsteinban és végül Dániában harcolt a svédek ellen 1657 és 1660 között.

1663-ban Magyarországra vezényelték, ahol a törökök ellen vívott újabb háborúban vette ki a részét. Raimondo Montecuccoli generális alatt részt vett a szentgotthárdi csatában, ahol egy ezerfős német és horvát lovasokból álló csapatot vezényelt, és két török lovashadtestet vert szét egymaga.

A háború után továbbra is Magyarországon szolgált. 1670-ben elfojtotta a Wesselényi-összeesküvés keretében szórványosan kitört Habsburg-ellenes megmozdulásokat, amelyek Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf biztatására ütöttek ki, későbbi Thököly Imre ellen harcolt, a Felvidéken.

167475-ben a Rajna vidékén és Hollandiában a franciák ellen folytatott háborúban látott el katonai szolgálatokat. 1679-ben csehországi birtokán, Hermannstädtelben halt meg.

Emlékezete szerkesztés

Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés