Joseph Louis Gay-Lussac

francia fizikus és kémikus

Joseph Louis Gay-Lussac (Saint-Léonard-de-Noblat, 1778. december 6.Párizs, 1850. május 9.) francia fizikus, vegyész. Az 1802-ben általa felismert, a gázok állapotváltozásaira vonatkozó Gay-Lussac-törvények az ő nevét őrzik.

Joseph Louis Gay-Lussac
Életrajzi adatok
Született1778. december 6.
Saint-Léonard-de-Noblat
Elhunyt1850. május 9. (71 évesen)
Párizs
Sírhely
Ismeretes minta Gay-Lussac-törvények felfedezője
Nemzetiségfrancia
HázastársGeneviève-Marie-Joseph Rojot
Iskolái
Tudományos fokozatprofesszor
Szakmai kitüntetések

Joseph Louis Gay-Lussac aláírása
Joseph Louis Gay-Lussac aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Louis Gay-Lussac témájú médiaállományokat.
Gay-Lussac és Biot léggömbös repülése
Gay-Lussac síremléke a Père-Lachaise temetőben, Párizsban

Élete szerkesztés

Kezdetben szülővárosában, majd 1794-ben Párizsban folytatja tanulmányait. 1802-től az École polytechnique demonstrátora, majd 1809-től ugyanitt kémiaprofesszor. 18081832 között a Sorbonne fizikaprofesszora. 1809-ben megnősül, felesége Geneviève-Marie-Joseph Rojot. Öt gyermeke közül a legidősebb, Jules Gay-Lussac Gießenben Justus von Liebig német fizikus asszisztense lett. 1821-ben a Svéd Királyi Akadémia külső tagjává választották. 1850-ben Párizsban halt meg, sírja a párizsi Père-Lachaise temetőben található. Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.

Tudományos eredmények szerkesztés

Gay-Lussac-törvények szerkesztés

Gay-Lussac 1802-ben fogalmazza meg (állandó mennyiségű) gázok állapotváltozásaira vonatkozó két törvényét. A törvények mai megfogalmazásban[1] a következők:

Gay-Lussac I. törvénye

Az állandó nyomású gáz térfogata egyenesen arányos a gáz (abszolút) hőmérsékletével, azaz hányadosuk állandó. Képlettel:

 .

Gay-Lussac II. törvénye

Az állandó térfogatú gáz nyomása egyenesen arányos a gáz (abszolút) hőmérsékletével, azaz hányadosuk állandó. Képlettel:

 .

Léggömbös kutatásai szerkesztés

1804-ben Jean Baptiste Biot francia fizikussal együtt végzett kutatásai során hidrogénnel töltött léggömb segítségével 7376 m magasra emelkedtek. Repülés közben vizsgálták a légkör hőmérsékletét, összetételét és a földi mágneses mező változását. Megállapították, hogy a levegő hőmérséklete 174 méterenként 1 °C-kal csökken, összetétele viszont független a magasságtól (nyomásától).[2] Megállapították azt is, hogy a mágneses mező ekkora magasságokig érdemben nem változik.[3]

Kémiai eredményei szerkesztés

Híres tanítványai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az abszolút hőmérsékleti skálát Lord Kelvin csak 1852-ben vezette be. Ha nem az abszolút hőmérsékleti skálát használjuk, a törvények alakja bonyolultabb.
  2. Felix R Paturi: A technika krónikája (170. oldal), Officina Nova, Bp., 1991. ISBN 963-7836-44-6
  3. Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete (287. oldal), Gondolat Kiadó, Bp., 1978 ISBN 963-280-655-7