Kámai-víztározó

A Kámai-víztározó (oroszul: Камское водохранилище) Oroszországban, a Káma folyón kialakított vízlépcsősor része, elsőként megépített nagy víztározója. (A másik két tározó a Votkinszki- és a Nyizsnyekamszki-víztározó).

Kámai-víztározó
Ország(ok)	Oroszország
Vízgyűjtő terület	167 200 km2
Elsődleges források	Lista Káma Obva Visera Koszva Csuszovaja Verkhny Lukh Polazna Suples Nizhny Lukh Chyolva Tuzim Polazinsky Vozh Polutornaya River Chermoz Gremyachevka Nechaikha Tyus Kerchevka Pozhva Malyy Tuy Maslyana Severnaya Bystraya Synva Yegva Mol Garevaya Brodovaya Dobryanka Inva Yayva Kemal Bolshoy Visim Bykovka
Elsődleges lefolyások	Káma
Hosszúság	272 km
Szélesség	30 km
Felszíni terület	1915 km2
Legnagyobb mélység	28,6 m
Víztérfogat	12 200 km3
Elhelyezkedése
Kámai-víztározó Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 08′, k. h. 56° 21′58.133333333333, 56.35
A Wikimédia Commons tartalmaz Kámai-víztározó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Földrajz

A Kámai-vízerőmű (eredetileg 504 MW; 2014 végén 543 MW) és gátja a Csuszovaja torkolata alatt, Perm északi külvárosának körzetében épült. A víztározó feltöltését 1954 tavaszán kezdték meg, elárasztása előtt több települést vagy településrészt új helyre költöztettek. 1956 tavaszára érték el a szükséges, 108 m abszolút magasságban meghatározott vízszintet.

Ennél a vízszintnél a vízfelszín területe: 1915 km². A víztározó befogadóképessége 12 200 millió m³; átlagos mélysége 6,5 m, maximális mélysége 30 m; hossza a mederben 372 km. Északon Bereznyikiig terjed, de a visszaduzzasztó hatás még tovább, a Visera torkolatáig érvényesül. Vízgyűjtő területe (167 200 km²) jobb oldalon a Kelet-európai-síkság egy részére, bal oldalon az Urál előhegyeire és nyugati lejtőire terjed ki.

Mellékfolyók

Közvetlenül a víztározóba torkolló nagyobb folyók:

• jobbról a síksági, lassú folyású Kondasz, Inyva, Csermoz és Obva;
• balról az Urálban eredő, nagyobb vízhozamú Jajva, Koszva és Csuszovaja (a Szilvával).

A mellékfolyók torkolati szakasza 50–140 km hosszban a visszaduzzasztás hatására öböllé szélesedik.

A part menti városok: Bereznyiki, Uszolje, Dobrjanka, Perm.

Hasznosítás

A vízszintet a szezonnak és az energiaszükségletnek megfelelően szabályozzák. Tél végére a kevés vízutánpótlás és a vízerőmű működtetése miatt a vízszint 7–8 m-rel csökken. A tavaszi áradás idején a vízhozam mintegy harmadát visszatartják a tározóban, és a szezon alatt visszanyerik a télen „elveszített” vízmennyiséget.

A tározó elsődleges célja a Kámai-vízerőmű működéséhez, a villamosenergia termeléséhez szükséges víztömeg, vízi energia biztosítása. Emellett a folyó vízállásának szabályozása állandó víztartalékot jelent a nagy ipari üzemek (pl. a bereznyiki vegyipari kombinátok) számára. A tározó partján, Dobrjankában nagy teljesítményű hőerőmű is működik.

A víztározó révén egészen az északi Szolikamszkig 3,6 m mély vízi út jött létre, ami lehetőséget ad a fa- és vegyipari termékek déli és a gabonafélék északi irányú olcsó és biztonságos szállítására.

Források

• Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977). Hozzáférés ideje: 2015. április 25. 
• Kamszkaja GESZ (orosz nyelven). Rushydro.ru. [2015. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 25.)
• K. D. Mikova: Enciklopegyija Permszkij kraj / Kamszkoje vodohranyiliscse (orosz nyelven). Permculture.ru. [2014. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 25.)
• Antal Zoltán. Szovjetunió (II. kötet: Gazdaságföldrajz). Budapest: Gondolat Kiadó, 144. o.. ISBN 963-280-304-3 II. kötet (1980)