Wikipédia

Kápolnásnyék

magyarországi község Fejér vármegyében

Kápolnásnyék község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban. A környező településekhez hasonlóan komoly gazdasági és kulturális fejlődés jellemzi a rendszerváltást követő időkben is. Hozzá tartozik Pettend, amely szintén dinamikusan gyarapszik.

Kápolnásnyék
Kápolnásnyék címere
Kápolnásnyék címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásGárdonyi
Jogállásközség
PolgármesterPodhorszki István (független)[1]
Irányítószám2475
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség4060 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség87,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128[3] m
Terület41,5 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájVelencei-medence[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 35″, k. h. 18° 41′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 35″, k. h. 18° 41′ 05″
Kápolnásnyék (Fejér vármegye)
Kápolnásnyék
Kápolnásnyék
Pozíció Fejér vármegye térképén
Kápolnásnyék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kápolnásnyék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Velencei-tó keleti szomszédságában fekszik, északi részét a csekési szőlőhegyek határolják; keresztülfolyik rajta a Bágyom-ér, amely a Velencei-tóba torkollik.

Megközelítése szerkesztés

Két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 7-es főút – mely végighalad a központján – és az M7-es autópálya – mely északról határolja a községet és lehajtója is van itt. E helyzeténél fogva Kápolnásnyék mára a szűkebb térség közlekedési központjává vált. A Velencei-tó északi partján fekvő településekre a 8116-os út, a tőle észak-északnyugati irányban fekvő településekre, Pázmándra, Verebre és Lovasberénybe pedig a 8117-es út vezet innen.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal halad keresztül a településen, Kápolnásnyék vasútállomás közúti megközelítését a 81 309-es számú mellékút biztosítja. A vonatok fél órás ütemmel közlekednek Kelenföld és Székesfehérvár felé is. Ide futnak be Vereb és a Velencei-tó északi partja felől érkező autóbuszjáratok is.

Története szerkesztés

 
Kápolnásnyék az 1780–1784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen
 
Kápolnásnyék az 1806–1869 között készített franciskánus topográfiai térképen
 
Kápolnásnyék az 1872–1884 között készített ferencjózsefi topográfiai térképen

A környéken előkerült bronzkori leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban lakott volt.

A település neve a honfoglalás kori Nyék törzs nevéből származik, amelynek egyik mellékága lakhatta a települést. Koppány legyőzése után Nyék feltehetőleg királynéi birtok lett. Első írásos említése 1193-ból származik Neck néven. Később Kápolnás Nyék, Káposztás Nyék, illetve Fertőfő Nyék néven is említik, de a Buda és Fehérvár közötti úttól délre fekvő település nem tett szert különösebb jelentőségre. A török időkben a határvidéken fekvő falut komolyan sújtotta a kettős adóztatás (A Magyar Királyság és a Török Birodalom is beszedte adóit), így népessége megcsappant, és az 1543. évi török hadjárat során lakatlanná is vált.

A falu csak 1772 körül kezdett újra benépesedni. Itt született 1800. december 1-jén Vörösmarty Mihály. A 19. század során Alsó és Felső Nyék néven két részből állt. A település fejlődésére a Déli Vasút Budapest és Székesfehérvár közötti szakaszának 1861-es átadása sem jelentett különösebb hatást.

Mai arculatát az 1930-as években nyerte el, amikor a fellendülő velencei-tavi idegenforgalom kereskedelmi és szolgáltató bázisává vált. Ebben az időszakban telefonközponttal, csendőrőrssel, körzeti orvosi rendelővel, vasútállomással és malommal gyarapodott a település.

A fejlődést a második világháború visszavetette (nagy páncélos csaták voltak a község területén és környékén), a lakosság jelentős része kihalt, és a település elmaradt a környék többi településétől. Az 1970-es-1980-as években a velencei nagyközségi közös tanács igazgatta a falut.

Függetlenségét 1990-ben nyerte vissza, és komoly fejlődésnek indult, így ismét a Velencei-tó idegenforgalmának egyik háttérbázisává vált, ahol számos új kereskedelmi és szolgáltató létesítmény jött létre, és az infrastruktúra is gyors ütemben fejlődött.[6]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Somorai Béla (SZDSZ)[7]
  • 1994–1998: Somorai Béla (SZDSZ)[8]
  • 1998–2002: Dr. Farsang Zoltán József (független)[9]
  • 2002–2006: Dr. Farsang Zoltán József (független)[10]
  • 2006–2010: Dr. Farsang Zoltán József (független)[11]
  • 2010–2014: Dr. Farsang Zoltán József (független)[12]
  • 2014–2019: Podhorszki István (független)[13]
  • 2019-től: Podhorszki István (független)[1]

Gazdaság szerkesztés

A település jelenleg komoly fejlődést mutat gazdasági téren. Az ebből származó bevételeket nagyrészt az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. A községben mezőgazdasági és építőipari szaküzletek szolgálják ki a környékbeli lakosokat, malom is működik itt.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3536
3553
3590
4020
4122
4060
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,9% németnek, 0,4% románnak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,3%, református 13,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 19,9% (26,4% nem nyilatkozott).[14]

Kultúra szerkesztés

Vörösmarty Mihály az életének utolsó éveit, 1853 tavaszától 1855 őszéig a szülőfalujában, Kápolnásnyéken töltötte.[15] A község iskolája, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, közel 700, a környező településekről is érkező tanulót oktat.

Látnivalók szerkesztés

  • Vörösmarty Mihály szülőháza[16] helyén emlékmúzeum, a településtől délre, amely egyben kovácsmúzeum is
  • Helytörténeti kiállítás
  • Református templom
  • Halász-kastély, 2016-ra újult meg a kastély-komplexum, miután 2014-ben, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásának elnyerésével „A Kápolnásnyéki Dabasi Halász kastély rekonstrukciója – Látogatótér és kiállítóhely kialakítása” elnevezésű projekt, az átadás után lehetővé tette[17][18]
  • Az elpusztult Luczenbacher-kastély kápolnája[19]
  • Református községi temető
  • A Hősök terén lévő első világháborús emlékmű, második világháborús emléksír, 1956-os kopjafa
  • Millecentenáriumi emlékmű
  • 1848-as emlékmű a polgármesteri hivatal előtti téren
  • A polgármesteri hivatal falán a községi címer és a Vörösmarty család címere
  • Vörösmarty Mihály szobra a Vörösmarty parkban
  • Bartók Béla szobra a róla elnevezett utca terén
  • 2009-től Trianon-gyászemlékmű a polgármesteri hivatal előtt
  •  
    A Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum épülete a költő szobrával.
    Tőle jobbra állt Vörösmarty szülőháza
  •  
    A Halász-kastély 2009-ben
  •  
    A Halász-kastély a felújítás után

Híres emberek szerkesztés

  • Itt született Vass Ádám (1988) válogatott labdarúgó

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kápolnásnyék, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Településismertető. velencei-to.hu. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
  7. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  9. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  10. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  11. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  12. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  13. ↑ Kápolnásnyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  14. ↑ Kápolnásnyék Helységnévtár
  15. ↑ Kicsiségek – nagy emberről Vörösmarty Kápolnásnyéken, kapolnasnyek.info
  16. ↑ Pusztanyék Vörösmarty szülőháza , gallery.hungaricana.hu
  17. ↑ A kastély
  18. ↑ Halász-kastély
  19. ↑ Luczenbacher-kastély – Kápolnásnyék-Pettend, velenceito.info

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kápolnásnyék&oldid=26832330”