Károlyfa
Károlyfa (korábban Korosecz, szlovénül: Korovci, vendül régen Korošci, németül: Grofenik) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Vashidegkúthoz tartozik.
| Károlyfa (Korovci) | |
 | |
| A károlyfai Szentlélek-kápolna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Vashidegkút |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1366 |
| Polgármester | Drago Vogrinčič |
| Irányítószám | 9261 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 166 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 223 m |
| Terület | 5,17 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 42″, k. h. 16° 00′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 42″, k. h. 16° 00′ 15″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyfa témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Muraszombattól 18 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, közvetlenül a stájer határ mellett fekszik. Károlyfa házai sűrűn, egymás mellett állnak, közvetlenül a Vashidegkút-Görhegy út mentén. Szomszédai: Görhegy, Lendvakirályfa, Királyszék, Jegenyés, Vashidegkút, Ausztriában pedig Goritz bei Radkersburg és Pölten.
A falunak dűlői: az egyik Királyszék felé a Klavzel, neve német eredetű, amely feltehetően hasadékot akar jelenteni. A másik dűlő Görhegy felé pedig a Kotrman. Az északi oldalon csoportokban állnak az erdők, amelyekben több különféle fafaj van. Közismert, hogy a károlyfai erdő igen gazdag gombában és vadban is. A vashidegkúti vadászegyesületnek ma is kedvelt vadász területe. A középső területen található öt dülő (Kosmatice, Pod goro, V tali, Pod ogradi, Dolenja Poula) művelt területek. A Kučnica patak mellett rétek vannak. A házak mellett gyümölcsösök állnak.
A falu lakossága ma is foglalkozik mezőgazdasággal és különféle kis parcellákban műveli a földjét. Károlyfának, ahogy a legtöbb szlovéniai településnek is van önkéntes tűzoltó egyesülete.
Története szerkesztés
Területén már a rézkorban éltek emberek, ezt bizonyítják az itt 1988-ban feltárt leletek.
A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között "Villa seu poss. Grofenyk" alakban szerepel.[2] A Grofenik név ami annyit tesz a Grófok faluja. Feltehetően sok kisnemes élhetett a területen.
1499-ben „Korosecz” néven említik. Napjainkban is feltünően sok a Korošec család a környéken, ennek Korosecz nevű változata Magyarországon is előfordul. Kétségtelenül a Korosecz család fészke Károlyfa volt. Szerepel a falu az 1627-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben is mint a muraszombati protestáns egyházközséghez tartozó település. 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és később is a család birtoka maradt. 1778-ban a vashidegkúti katolikus plébániához tartozott, 162 katolikus lakosa volt, evangélikus nem volt. 1858-ban a vashidegkúti iskolába 12 károlyfai gyerek járt, 8 fiú és 4 lány. 1886-ban külön temetőt is kialakítottak a faluban, egész addig a lakosok Vashidegkútra temetkeztek.
Vályi András szerint " KOROSECZ. Kárlszdorf. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hidegkúthoz közel, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító."[3]
Fényes Elek szerint " Korosecz, vindus falu, Vas vmegyében, a felső-lendvai uradalomban, 211 kath. lak."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Károlyfa, stájer határszéli község, 52 házzal és 310 r. kath. vallású vend lakossal. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat."[5]
A kiegyezés után modósították nevét Károlyfára. 1910-ben 308, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma egyre csökken. 2002-ben 209 lakosa volt. Lakosainak egy része ma is evangélikus vallású.
Nevezetességei szerkesztés
- Határában rézkori lelőhely található
- Szentlélek-kápolna
- Kulturális műemlék a faluban álló 1863-ban készített kőkereszt a tűzoltóság épülete mellett
Külső hivatkozások szerkesztés
Források szerkesztés
- Krajevni leksikon Slovenije IV. knjiga Podravje in Pomurje
- VASVÁRMEGYE KÖZSÉGEI
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 603. o. ISBN 963-9257-02-8
- Ivan Zelko, Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982
- Jože Sraka, Prekmurci in Prekmurje. Chicago, 1984.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
