Kásapatak
Kásapatak település Romániában, Szilágy megyében.
| Kásapatak (Bogdana) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Vármező |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vármező |
| Irányítószám | 457052 |
| SIRUTA-kód | 140404 |
| Népesség | |
| Népesség | 437 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 416 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 01′ 17″, k. h. 23° 00′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 17″, k. h. 23° 00′ 14″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zilahtól délre, a Meszes-hegység keleti oldala alatt, az Egregy-patak forrásvidékén, Vármező délnyugati szomszédjában fekvő település.
Nevének eredete szerkesztés
Nevét a határában eredő Egregy-patak apró, kásásszemű kavicsa után kapta.
Története szerkesztés
1560-ban Kolozs vármegyei helység volt, és Bebek Ferenc volt birtokosa, azonban hűtlensége miatt Somlyói Báthory Kristófnak adták a birtokot.
1603-ban Almás várához tartozott, és Csáky István vette zálogba Rátóti Gyulafi Lászlónak.
1607-ben Bánfi János leányát, Zsuzsannát erősítette itteni birtokában Báthory Gábor erdélyi fejedelem.
Kásapatak a 20. század elején Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor a településnek 1073 lakosa volt, ebből 12 magyar, 121 szlovák, 923 román, melyből 122 római katolikus, 927 görögkatolikus, 19 izraelita volt.
Nevezetességek szerkesztés
Források szerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 610. o.