A kék galamb (Columba oenas) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.

Kék galamb
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Columbea
Csoport: Columbimorphae
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Alcsalád: Galambformák (Columbinae)
Nem: Columba
Faj: C. oenas
Tudományos név
Columba oenas
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A kék galamb területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A kék galamb területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kék galamb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék galamb témájú médiaállományokat és Kék galamb témájú kategóriát.

Kék galamb egy angliai madáretetőn

Előfordulása szerkesztés

Európában és Ázsia nyugati részén honos. Hegyvidéki bükkösök, öreg tölgyesek közt érzi jól magát, a modern erdőgazdálkodás nem kedvez neki, ezért állománya fogyatkozó.

Alfajai szerkesztés

  • Columba oenas hyrcana
  • Columba oenas oenas Linnaeus, 1758
  • Columba oenas yarkandensis Buturlin, 1908

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 32–34 centiméter, szárnyfesztávolsága 63–69 centiméter, testtömege pedig 250–350 gramm közötti. Tollazatára a szürkéskék szín a jellemző. Nyakán csillogó kék folt található.

Életmódja szerkesztés

Magvakkal, bogyókkal és a tölgy makkjával táplálkozik. Megfelelő körülmények között állandó, de rövidtávra vonul.

Szaporodása szerkesztés

 
Kék galamb tojása

Erdőkben, odúban fészkel. Ha teheti, a fekete harkály által készített odúban rendezkedik be. Fészekalja 2 tojásból áll. A szülők 16-17 napig felváltva kotlanak, a kikelés után a fiókákat begytejjel etetik. A fiatal madarak 28-29 nap után repülnek ki.

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon rendszeres fészkelő. Februártól novemberig tartózkodik az erdőkben, de néha áttelel.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés