Kék pásztor

Kék pásztor
	Hím kék pásztor
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Ősszárnyúak (Palaeoptera);
Rend:	Szitakötők (Odonata);
Alrend:	Egyenlőtlen szárnyú szitakötők (Anisoptera);
Család:	Laposhasú acsák (Libellulidae);
Alcsalád:	Libellulinae;
Nem:	Orthetrum; Newman, 1833
Faj:	O. coerulescens;
Tudományos név
	Orthetrum coerulescens; Fabricius, 1798
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kék pásztor témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kék pásztor témájú médiaállományokat és Kék pásztor témájú kategóriát.

A kék pásztor (Orthetrum coerulescens), más néven a karcsú pásztorszitakötő, a laposhasú acsafélék családjába tartozó, a mediterrán térségben és Közép-Európában elterjedt szitakötőfaj.

Megjelenése szerkesztés

A kék pásztor viszonylag kis szitakötő, a hazai Orthetrum-fajok közül a legkisebb. Testhossza 40–44 mm (ebből a potroh 25–31 mm), a hátsó szárny hossza 28–33 mm. Szárnyjegye hosszú és sárgás vagy barnás színű. A kifejlett hímek potroha és tora hamvaskék, szemei kékesszürkék-türkizkékek. A potroh lapos, nincsenek rajta fekete foltok és felül, középen kis él húzódik végig egész hosszában. Homloka sárgásbarna.

A nőstények és fiatal hímek sárgák-barnássárgák. A nőstény potrohának közepén vékony fekete vonal húzódik, illetve a szelvényhatárokat is fekete csíkok jelzik. A hímek színtelen szárnyával szemben a szárnyak töve sárgásan elszíneződik.

16–19 mm-es lárvája kikeléskor világosszürkék, később aranybarnára színeződnek.

Hasonló faj a vízi pásztor (Orthetrum cancellatum), de annak szárnyjegye fekete, a hím potrohának vége elfeketedik, a nőstény potrohán pedig két fekete csík vonul végig.

Elterjedése szerkesztés

A Földközi- és Fekete-tenger környékén és Közép-Európában elterjedt faj, de kisebb populációi Észak- és Nyugat-Európában is előfordulhatnak. Az utóbbi húsz évben terjeszkedőben van. Magyarországon az egész országban megtalálható, de nem túl gyakori és inkább csak helyenként vannak populációi.

Életmódja szerkesztés

Lárvája lápokban, tőzeges tavacskákban, árkokban, csatornákban él; mind álló- mind folyóvizekben. Az imágókkal június elejétől augusztus végéig lehet találkozni. Hajlamosak nagyobb távolságokra, a vizektől távolra elkóborolni. A párzás tandem formációban történik és 5-120 másodpercig tart. A lerakott petékből 5-6 hét múlva kelnek ki a lárvák, amelyek fejlődési ideje két év.

Magyarországon nem védett.