Kínai papíreperfa

Kínai papíreperfa
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Eperfafélék (Moraceae);
Nemzetség-; csoport:	Moreae;
Nemzetség:	Papíreperfa (Broussonetia);
Faj:	B. papyrifera;
Tudományos név
	Broussonetia papyrifera; (L.) L'Hér. ex Vent., 1799
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kínai papíreperfa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai papíreperfa témájú médiaállományokat és Kínai papíreperfa témájú kategóriát.

A kínai papíreperfa (papírszederfa, Broussonetia papyrifera) az eperfafélék (Moraceae) családjában a névadó Moreae nemzetségcsoportba sorolt papíreperfa nemzetség egyik, valószínűleg legismertebb faja számos alfajjal, illetve kertészeti változattal.

Származása, elterjedése szerkesztés

Őshazája Kelet-Ázsia (Kína, Japán). A Csendes-óceán egyes szigetein is nő. Dísznövényként sokfelé betelepítették.

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Hazájában 15 m magas fa, Európában mintegy 3 m magasra növő, többtörzsű lombhullató cserje. Koronája sátorozó ^[1]. Vastag, merev, beles vesszeje szürkésvörös; ágai lágyan szőrözöttek^[2].

Széles tojásdad, 7–20 cm hosszú levelei röviden hegyesek vagy három karéjúak. Színük érdes, fonákuk lágyan szőrös, szürkészöld. Kétlaki növény, porzós barkái kb. 7 cm hosszúak.^[3] Májusban virágzik. Áltermése mintegy centiméter átmérőjű zöld gömb, amiből a magvak narancspiros, nyelvszerű nyúlványokon lógnak ^[2].

Felhasználása szerkesztés

Kérgéből készítik a Csendes-óceán szigetein, így a Hawaii-szigeteken és a Húsvét-szigeten is kedvelt, tapa nevű ruhaanyagot ^[4]. Kínában, Koreában és Japánban papírkészítéshez használják a kérgét.^[5]

Látványos termése miatt sokfelé dísznövénynek ültetik. A termés nyúlványai ehetők, de az európai ízlés számára „kellemetlenül édesek”^[2].