Kövér Lajos (drámaíró)

Kövér Lajos (Réthát, Temes vármegye, 1825. március 11. – Pest, 1863. április 11.) ügyvéd, színműíró. Kövér Ilma írónő apja. Örmény származású birtokos kisnemes. Lásd a Réthát sváb falu cikkelyt.

Kövér Lajos
Az ország tükre 1863. 181. l.
Született	1825. március 11. Réthát
Elhunyt	1863. április 11. (38 évesen) Pest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kövérné Komlóssy Ida
Gyermekei	Kövér Ilma
Foglalkozása	jogi megbízott író újságíró
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (29/1-1-9)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kövér Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Az erdélyi örmény nemesi Kövér család leszármazottja. Vagyonos szülőktől származott. Aradon tanult, majd jogot hallgatott Nagyváradon (1841–1842) és Pesten. Joggyakorlaton néhány hónapot az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen is töltött, azután ügyvédi vizsgát tett. 1845-ben Temes megyében tiszteletbeli alügyész lett és ellenzéki szónokként is szerepelt. Az 1848–1849-es szabadságharc idején beállt honvédnek, 1849 májusában hadnaggyá léptették elő. A szabadságharc után besorozták, az 1849–1850 éveket Itáliában, katonáskodással töltötte. 1851-ben tért haza, s ettől kezdve irodalmi tanulmányoknak szentelte ideje nagy részét. 1853-ban Este és reggel című vígjátékával sikert aratott, minek hatására színműíró lett és Pesten telepedett le. 1861-ben feleségül vette Komlóssy Ida színésznőt. Szerkesztette a Trombitát és a Jövőt, de a két lap fölemésztette életerejét és vagyona jó részét is, a színműírástól pedig elvette kedvét a kritika. Közbejött betegségét csak súlyosbította műveinek egyre hanyatló sikere.

Művei

Gyorsan és könnyen dolgozott. Színdarabjait gyakran játszották a vidámnak egyáltalán nem nevezhető 1850-es évek idején. A Nemzeti Színházban 1852-től 1863-ig tizenhárom vígjátékát és öt tragédiáját adták elő. Színműveiben a francia iskolát, különösen Eugène Scribe nyomdokait követte.

Legjobb színművei a Hűség hűtlenségből és a Hódítás falun, a legnagyobb sikert azonban A szép marquisnő című darabjával érte el. Ez Balzac egyik művének hatásos színpadra alkalmazása, mely sokáig kedvelt darabja maradt a hazai színháznak. Más darabjai szellemesség és finomság híján inkább csak színpadi technikában, sablonjaiban emlékeztetnek a francia mintákra.

Drámai munkáinak gyűjteménye még életében megjelent: Kövér Lajos színművei címmel, négy kötetben (Pest, 1860).

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben

Emlékezete

• A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra 1863. április 14-én (29/1-1-9).
• Nevét utca viseli 1879 óta Budapest XIV. kerületében.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  
• Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 6. kötet: A regény és dráma / A dráma fejlődése / Színműírók c. alfejezet (Arcanum Kiadó)
• Alexander Bernát.szerk.: Beöthy Zsolt: Képes magyar irodalomtörténet – 88. fejezet, Arcanum Kiadó (1896) 
• szerk.: Székely György: Magyar színházművészeti lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó (1994). Hozzáférés ideje: 2012. március 29. 
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában