Közönséges delfin

emlősfaj

A közönséges delfin (Delphinus delphis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

Közönséges delfin
Vízből kiugró delfin
Vízből kiugró delfin
A faj mérete az emberhez viszonyítva
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Fogascetek (Odontoceti)
Csoport: Delphinida
Öregcsalád: Delphinoidea
Család: Delfinfélék (Delphinidae)
Alcsalád: Delphininae
Nem: Delphinus
Linnaeus, 1758
Faj: D. delphis
Tudományos név
Delphinus delphis
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák

a faj szinonimái:

  • Delphinus albimanus Peale, 1848
  • Delphinus algeriensis Loche, 1860
  • Delphinus delphus Linnaeus, 1758
  • Delphinus forsteri Gray, 1846
  • Delphinus fulvifasciatus Wagner, 1846
  • Delphinus fulvofasciatus True, 1889
  • Delphinus janira Gray, 1846
  • Delphinus loriger Wiegmann, 1846
  • Delphinus marginatus Lafont, 1868
  • Delphinus novaezealandiae Gray, 1850
  • Delphinus novaezeelandiae Wagner, 1846
  • Delphinus novaezelandiae Quoy & Gaimard, 1830
  • Delphinus vulgaris Lacépède, 1804
  • Delphinus zelandae Gray, 1853

a Delphinus delphis delphis szinonimái:

  • Delphinus delphis fulvofasciatus Wagner, 1846
  • Delphinus delphis janira Gray, 1846
  • Delphinus delphis pomeegra Owen, 1866
  • Delphinus delphis vulgaris Lacépède, 1804
Elterjedés
Elterjedési területe (kékkel)
Elterjedési területe (kékkel)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges delfin témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges delfin témájú médiaállományokat és Közönséges delfin témájú kategóriát.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása szerkesztés

A közönséges delfin a Föld összes trópusi és mérsékelt övi tengerében elterjedt. Nagy számban fordul elő a Földközi-tengerben és a Fekete-tengerben. A Balti-tengerben ellenben alig látni, bár a brakkvizet is bírja. Az európai partoknál délről északra csökken a gyakorisága, de a Golf-áramlat révén alkalmilag Skandinávia északi részéig is eljut.

Nem él helyhez kötött életet, hanem fő táplálékforrását, a halrajokat követi. A táplálékkínálatnak megfelelően a közönséges delfin többnyire csak a part menti vizekben él.

Alfajai szerkesztés

  • Delphinus delphis delphis Linnaeus, 1758
  • Delphinus delphis ponticus Barabash, 1935

Megjelenése szerkesztés

Az állat hossza 1,7-2,4 méter, testtömege 80-120 kilogramm. Ennek a delfinfajnak 80-100 foga van. A fogak kúp alakúak. Arcorra keskeny. A kidomborodó homlokból előreugrik az arcorr; a felső állkapocs oldalról keskenyebbnek látszik, mint az alsó. Háti része szürke, hasi része fehér. Púpjai nincsenek, hátának szinte pontosan a közepén emelkedik a lekerekített, háromszög alakú hátuszony, melynek a csúcsa enyhén hátra hajlik. A szem alól világos és szürke csíkok indulnak hátrafelé, amelyek a vízből kiugró delfinen jól láthatóan elválnak a sötét színű háttól.

Életmódja szerkesztés

 
Nőstény közönséges delfin és borja

Csoportokban élő lény. A közönséges delfin jó példa arra, hogy a hasonló életfeltételek között egy emlős alkata mennyire halszerűvé idomulhat. Elegáns, áramvonalas testével gyorsan, akár 45 km/h sebességgel képes úszni. A hajtóerőt főként farokúszójával fejti ki.[1] Ez annyira erős, hogy képes a vízből messzire kirepíteni az állatot. A delfin több méter magasra és rendkívül pontosan tud ugrani. Még elképesztőbb az a képessége, hogy farokúszójával gyorsan csapkodva a vízfelszínen tud "járni". Nehéz testét egyedül farokúszójának erejével tartja ki a vízből, és hogy ilyen különleges helyzetben is meg tud állni, az kiváló egyensúlyérzékét bizonyítja. A tájékozódást és az egyedek közötti kommunikációt szolgálja a delfinek magasan fejlett hanglokátorrendszere, amelynek teljesítőképessége a denevérekén is túltesz. Az ultrahangokat még 200 kHz fölött is érzékeli. Így a delfinek a vízben, amely közismerten jól vezeti a hangokat, nagy távolságból is képesek kommunikálni és viselkedésüket összehangolni.

A közönséges delfin igen tanulékony faj. Már az ókortól ismertek olyan elbeszélések, amelyek szerint a delfinek vízben fuldokló embereket mentettek ki. Beteg fajtársaikat is fenntartják a víz felszínén, hogy lélegezni tudjanak. Az újszülött borjakat szintén a felszínre segítik, hogy levegőt vehessenek.

Tápláléka túlnyomórészt hering és szardínia, de sok partközelben élő halfaj is. A rajokban mozgó halakra csapatosan vadásznak, így megakadályozzák, hogy a halak túl gyorsan szétoszoljanak.

Ősszel és télen a nyílt, mély vizű tengerekbe vonulnak, míg nyáron a part közelében tartózkodnak.

Szaporodása szerkesztés

Az ivarérettséget 4-5 éves korban éri el. A párzási időszak az Észak-Atlanti-óceánban októbertől decemberig tart. A legtöbb borjú szeptemberben és októberben jön a világra. A vemhesség 10 hónapig tart, ennek végén egy utód születik.

A közönséges delfin általában 25 évig él, de 30 éves példányokról is tudnak.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés