Közönséges kakaslábfű

növényfaj

A közönséges kakaslábfű, vagy egyszerűen kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) a perjefélék (Poaceae) családjába, és kölesformák (Panicoideae) alcsaládjába tartozó egyszikű gyomnövény. Az ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés tanúsága szerint az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) után a legelterjedtebb gyom Magyarország szántóföldjein, a legveszélyesebb egyszikű gyomnövényünk.

Közönséges kakaslábfű
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Kölesformák (Panicoideae)
Nemzetség: Echinochloa
Faj: E. crus-galli
Tudományos név
Echinochloa crus-galli
(L.) Beauv
Szinonimák
Szinonimák
  • Digitaria hispidula (Retz.) Willd.
  • Echinochloa caudata Roshev.
  • Echinochloa commutata Schult.
  • Echinochloa crus-corvi (L.) P.Beauv.
  • Echinochloa crus-pavonis var. austrojaponensis (Ohwi) S.L.Dai
  • Echinochloa crus-pavonis var. breviseta (Döll) S.L.Dai
  • Echinochloa crus-pavonis var. praticola (Ohwi) S.L.Dai
  • Echinochloa disticha St.-Lag. nom. illeg.
  • Echinochloa dubia Roem. & Schult.
  • Echinochloa echinata (Willd.) Nakai
  • Echinochloa formosensis (Ohwi) S.L.Dai
  • Echinochloa glabrescens Kossenko
  • Echinochloa hispida (E.Forst.) Schult.
  • Echinochloa macrocarpa var. aristata Vasinger
  • Echinochloa macrocarpa var. mutica Vasinger
  • Echinochloa macrocorvi Nakai
  • Echinochloa madagascariensis Mez
  • Echinochloa micans Kossenko
  • Echinochloa muricata var. occidentalis Wiegand
  • Echinochloa occidentalis (Wiegand) Rydb.
  • Echinochloa paracorvi Nakai
  • Echinochloa persistentia Z.S.Diao
  • Echinochloa pungens var. occidentalis (Wiegand) Fernald & Griscom
  • Echinochloa spiralis Vasinger
  • Echinochloa zelayensis (Kunth) Schult.
  • Milium crus-galli (L.) Moench
  • Oplismenus crus-galli (L.) Dumort.
  • Oplismenus dubius (Roem. & Schult.) Kunth
  • Oplismenus echinatus (Willd.) Kunth
  • Oplismenus limosus J.Presl
  • Oplismenus zelayensis Kunth
  • Orthopogon crus-galli (L.) Spreng.
  • Orthopogon echinatus (Willd.) Spreng.
  • Panicum alectorocnemum St.-Lag. nom. illeg.
  • Panicum alectromerum Dulac nom. illeg.
  • Panicum corvi Thunb. nom. illeg.
  • Panicum corvipes Stokes nom. illeg.
  • Panicum cristagalli Gromov ex Trautv.
  • Panicum crus-galli L.
  • Panicum cruscorvi L.
  • Panicum echinatum Willd.
  • Panicum goiranii Rouy
  • Panicum grossum Salisb. nom. illeg.
  • Panicum hispidum G.Forst.
  • Panicum limosum J.Presl ex Nees
  • Panicum oryzetorum Sickenb. nom. illeg.
  • Panicum scindens Nees ex Steud.
  • Panicum zelayense (Kunth) Steud.
  • Pennisetum crus-galli (L.) Baumg.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges kakaslábfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kakaslábfű témájú médiaállományokat és Közönséges kakaslábfű témájú kategóriát.

Származása, elterjedése szerkesztés

Eredetileg Ázsia trópusi, mocsaras területeiről származik, de mára a világ minden melegebb részén megtalálható.

Magyarországon gyomnövényként régóta jelen van, jellemzően kukoricavetésekben, e kultúrának már az 1950-es évektől legjelentősebb gyomnövénye. Magyarországon mindenütt elterjedt.

Jellemzése szerkesztés

Formagazdag, közepes vagy magas termetű (általában 30–80 cm között), bokrosodó, erőteljes növény. Kopasz levelei szélesek, hosszúak, szélük éles, nem fogazott, csak a levélhüvely közelében szőrözött. Nyelvecskéje nincs, a levéllemez középső ere a tövénél pirosas színezetű. Füzérkéi kicsik (2,5–4 mm), az egyvirágú kalászkák tömören összezsúfolva szemben, vagy váltakozva helyezkednek el. Termése pelyvás szemtermés, elliptikus, féldomború, szálkás. Júniustól késő őszig virágzik, növényenként 200-1000 db magot érlel.

Életmódja, környezeti igényei szerkesztés

Magról kelő, nyári egyéves (T4) életformájú növény. Melegigényes, ezért csírázására csak késő tavasszal kerül sor. A kötött talajokon kívül mindenütt megtalálja életfeltételeit, száraz körülmények között homokon, üdébb területeken más talajtípusok esetében is jól érzi magát. Az árasztást is jól tűri. Az érett magvak csírázóképességüket 3-7 évig tartják meg.

Kártétele szerkesztés

Magyarország legelterjedtebb, legveszélyesebb egyszikű gyomnövénye. Gyakorlatilag minden kultúrában megtalálható, legyen az szántóföldi, vagy kertészeti álló kultúra. Nem művelt területeken is gyakran megjelenik. Jól tűrve a vízborítást, a rizsnek is jelentős gyomnövénye lehet.

Felhasználása szerkesztés

A faj alkalmas lehet kérődzők takarmányozására zölden etetve, vagy erjesztett takarmányként, szenázsként felhasználva. A takarmányként való felhasználás azonban nagy körültekintést igényel, mert a növény szöveteiben képes felhalmozni a talajból származó nitrátot, ami mérgező lehet az állatok számára. Felhasználható szikes talajok javítására. A faj egyes változatainak magvait gabonaként fogyasztották emberek is szűkös időkben. Ázsiában többfelé fogyasztják fiatal hajtásait, illetve egyes részeit gyógynövényként használják.

Források szerkesztés

  • Holm, L.G., Pancho, J.V., Herberger, J.P., and Plucknett, D.L.. A geographical atlas of world weeds. New York: John Wiley & Sons (1979) 
  • szerk.: Vajdai Imre: Fontosabb szántóföldi gyomnövények, 2. kiadás, Bp.: Mezőgazda Kiadó (2000). ISBN 9639239798 
  • szerk.: Hunyadi Károly, Béres Imre, Kazinczi Gabriella: Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Bp.: Mezőgazda Kiadó (2000). ISBN 963-9239-78-X 
  • szerk.: Dancza István, Novák Róbert, Karamán József, Szentey László: Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Bp.: Vidékfejlesztési Minisztérium (2011) 
  • PlantPro - A paprika növényvédelme - Közönséges kakaslábfű. [2015. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)