Kütahya (település)
Kütahya város Nyugat-Anatóliában, az azonos nevű tartomány székhelye, Kütahya körzet központja. A görögök Kotiaionnak nevezték. A római korban Cotyaeum volt a neve. 1850 és 1851 között itt élt Kossuth Lajos. A körzet lakossága 2008-ban 226 931 fő volt, a városé 202 118 fő.
| Kütahya | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Égei-tengeri |
| Tartomány | Kütahya |
| Rang | tartományi székhely |
| Polgármester | Kamil Saraçoğlu |
| Irányítószám | 43000–43999[1] |
| Körzethívószám | +90 274 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 266 784 fő (2018) |
| Körzet népessége | 226 931 fő[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 39° 25′ 27″, k. h. 29° 59′ 00″Koordináták: é. sz. 39° 25′ 27″, k. h. 29° 59′ 00″ | |
| Kütahya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kütahya témájú médiaállományokat. | |
Kütahya fekvése szerkesztés
Kütahya 930 méterrel fekszik a tengerszint felett, a Porsuk folyó partján. Egyre iparosodó mezőgazdasági vidék központja.
Kütahya múltja és jelene szerkesztés
Ötezer évvel ezelőtt Cotys istennő városaként alapítják. Bírták a görögök, a rómaiak és a bizánciak is, a szeldzsukok 1071-ben, az oszmán-törökök 1428-ban foglalják el. Legfőbb termesztett növényei a gabonafélék és a cukorrépa. Ipari termelésének legismertebb terméke a kerámia és a porcelán. Kütahya manapság rohamosan fejlődik: a közelmúltban nyílt Dumlupınar Egyetemre már 15 000 hallgató jár.[3]
Kütahya nevezetességei szerkesztés
Kütahya belvárosa fölött az a régi fellegvár őrködik, mely Evlija Cselebi szerint börtönként funkcionált. A belvárosban találjuk a Kerámia Múzeumot, a Nagy mecsetet (törökül: Ulu Camii) és a Kossuth házat. A belvárostól kicsit távolabb a Kerámiás mecsetet.
Kütahya magyar vonatkozásai szerkesztés
Kütahya és Magyarország közötti legismertebb kapocs Kossuth Lajos, aki 1850 július 4. és 1851 május 8. között élt a városban, miután Sumenben (törökösen Şumla, ma Bulgária) tartózkodott egy ideig. Kütahyában adta ki rendeletét Asbóth Sándor alezredeshez, hogy a magyar emigráció tagjait érintő török hatósági rendelkezésekről őt azonnal tájékoztassák s azok végrehajtásában kizárólag az ő utasításait kövessék. [4]
A Kossuth Lajos Emlékházat 1982-ben adták át, s 2006-ban újították fel. Kétszintes, hét kiállítási szobából áll.[5] Udvarán áll Kossuth szobra, az utcai homlokzatán pedig egy emléktáblát helyeztek el két nyelven a következő szöveggel: „Kossuth Lajos az 1848-1849-es szabadságharc és a független Magyarország lánglelkű vezére a török nemzet vendégszeretetéből 1850-től 1851-ig e házban lakott. Az emléktáblát 1952-ben, Kossuth Lajos születése 150. évfordulóján a Magyar Népköztársaság helyezte el.”
Kütahya Pécs testvérvárosa. Előző polgármestere, Mustafa İça, a közelmúltban hivatalos látogatáson hazánkban járt.[6]
Itt születtek, itt éltek szerkesztés
- Komitasz - születési nevén Soghomon Soghomonian, örmény nyelven: Կոմիտաս; (Törökország, Kütahya, 1869. október 8 - Franciaország, Párizs, 1935. október 22.) - örmény pap, zenész, zeneszerző, hangszerelő, énekes és kórusmester, aki az örmény nemzeti zeneiskola alapítójának tekinthető és elismerten az etnomusikológia egyik úttörője.
Források szerkesztés
- ↑ Kütahya postai irányítószámai. [2009. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 4.)
- ↑ Török Statisztikai Hivatal, 2008. Ld. fentebb.
- ↑ Archivált másolat. [2007. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 2.)
- ↑ "Barátja, Kossuth" - Forráskiadvány Kossuth Lajos Hadtörténelmi Levéltárban És Hadtörténeti Múzeumban Őrzött Irataiból
- ↑ Kütahya - Kossuth Müzesi (Macar Evi). [2008. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 2.)
- ↑ Kütahya polgármestere megtisztel. [2008. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 2.)
További információk szerkesztés
- Kossuth Emlékház
- Kütahya
- Kütahya Önkormányzata (törökül)
- Dumlupınar Egyetem (törökül) (angolul)
- KUTPO, Kütahya Porcelán Manufaktúrája (angolul)
