Kőszeghy Károly

(1820–1891) magyar operaénekes (bariton)

Kőszeghy Károly, Purth (Kőszeg, 1820. november 17.Budapest, 1891. március 9.) magyar énekes (bariton).

Kőszeghy Károly
Életrajzi adatok
Született1820. november 17.
Kőszeg
Elhunyt1891. március 9. (70 évesen)
Budapest
Pályafutás
Műfajokopera
Hangszerének
Hangbariton
Tevékenységoperaénekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszeghy Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Apja Purth István evangélikus tanító volt. Iskoláit szülővárosában és Sopronban folytatta. Teológiai tanulmányai folytatására 1840-ben Bécsbe ment, ahol megismerkedett Mayer Karolinával, a bécsi opera ünnepelt művésznőjével, aki bemutatta Weinkopf híres énektanárnak, aki magára vállalta a tehetséges ifjú kiképeztetését. Az ő ajánlatára Bartay Endre, a Nemzeti Színház akkori igazgatója 1843. március 7-én színpadra léptette Rodolfo szerepében Vincenzo Bellini Az alvajáró című operájában. Színészi képességeinek és különleges hangi adottságainak köszönhetően hamarosan a közönség egyik kedvence lett. Több mint 40 évig szinte pótolhatatlanul ő énekelte a hangfajába tartozó összes buffoszerepet. Az Operaház megnyitása után még néhány évig ott énekelt mint buffobasszus. 1887. március 7-én töltötte be színészkedése 45. évét és 1887. április 18-án megtartotta búcsúelőadását a Fekete domino c. operában, Gil Perez szerepében, majd május 1-én nyugalomba vonult.

Főbb szerepei szerkesztés

Források szerkesztés