Kandiscukor
A kandiscukor vagy jegescukor nagy méretű kristályokból álló cukor. Az Európai Unióban használt meghatározás szerint a kandiscukor „olyan cukor, amely legalább 5 milliméter hosszú nagy kristályokból áll, és melyet megfelelő mértékben koncentrált cukoroldat hűtésével és lassú kristályosításával nyernek; és száraz állapotban 96 vagy annál több tömegszázaléka szacharóz, melyet a polarimetriás módszerrel összhangban határoznak meg.”[1]
| Kandiscukor | |
 | |
| Barna kandiscukor | |
| Nemzet, ország | Irán |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kandiscukor témájú médiaállományokat. | |
Elnevezése szerkesztés
Neve német közvetítéssel érkezett a magyar nyelvbe, az arab qand (cukor) szó származéka. A név régies formái: czukor kándli, cukaronkandia, czukor gandli, czukor kandija. A német nyelvben a Zuckerkandel szót a 16. században használták, a Kandiszucker elnevezés a 18. században jelent meg.[2][3][4]
Története szerkesztés
Az arabok már a 9. században készítettek kandiscukrot. 1000 körül az arab orvosok gyógyszerként használták.[5] Magyarországon a soproni finomító az 1820-as években évente 40-40 tonna fehér és sárga kandiscukrot gyártott; 1874-től az 1890-es bezárásáig kizárólag kandiscukor termelésére állt át.[6] A selypi cukorgyár 1918-tól kezdve gyártott kandiscukrot a pezsgőgyárak részére.[7]
Gyártása szerkesztés
Finomított cukoroldatból lassú kristályosítással készül. A kockacukor gyártása során előállt törmelékből vagy a finomított cukor gyártásánál visszamaradt cukorgombócokból kondenzvízzel 65-77 °Bx sűrűségű oldatot készítenek, és ezt 80-95 °C hőmérsékletre melegítik. Színezéshez az oldathoz híglét vagy külön készített karamelloldatot kevernek. Az oldatot kristályosító kádakba teszik, amelyekben fonallal ellátott keretek találhatók. A cukor 4-10 nap alatt 35–40 °C-ra hűl és rákristályosodik a fonalakra. Ezután a kádakból leeresztik a maradék folyadékot, a keletkezett nagyméretű kristályokat vízzel lemossák. Lecsepegtetés után a kádakból kiveszik a kereteket, és egy napig 35-40 C°-on szárítják. (Gyors lehűlés esetén aprószemű kristályok keletkeznének.) A kandiscukor gyártása nem hatékony, mert az összes cukornak csak mintegy 30%-a kristályosodik ki, és annak is csak fele a fonalakra, a többi pedig a kádak falára rakódik.[8][9][10][11]
Felhasználása szerkesztés
Tea és más forró italok édesítésére használják.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ A BIZOTTSÁG 951/2006/EK RENDELETE (2006. június 30.) a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, (2006. július 1.)
- ↑ Mollay Károly: Német-magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Budapest: Akadémiai. 1982. 217. o. = Nyelvészeti tanulmányok, 23.
- ↑ RÖMPP Lexikon Lebensmittelchemie. Herausg. Gerhard Eisenbrand, Peter Schreier. Stuttgart: Thieme. 2006. 542. o. ISBN 9783137366010
- ↑ Kleines Lexikon deutscher Wörter arabischer Herkunft. Herausg. Nabil Osman. (hely nélkül): C.H.Beck. 72. o. ISBN 9783406475849
- ↑ Kandis – Die Geschichte des „süssen Edelsteins“. www.diamant-zucker.de (Hozzáférés: 2018. március 16.) arch
- ↑ Borbély Ákos – Monory Zénó – Tömördi Máté: Volt egyszer egy cukoripar: A cukorgyártás két évszázada Magyarországon. Budapest: Akadémiai. 2013. 52–53. o. ISBN 978 963 05 9446 2
- ↑ Bencze Géza – Koroknai Ákos: A selypi cukorgyár története. Selyp: Mátravidéki Cukorgyárak. 1989. ISBN 9630257807
- ↑ Wertán Pál: Cukoripari zsebkönyv. Budapest: Műszaki. 1964. 220. o.
- ↑ Cukorgyártás. Szerk. Wertán Pál. Budapest: Műszaki. 1965. 254–255. o.
- ↑ Vígh Albert: Cukoripari technológia II. Budapest: Műszaki. 1968. 258–259. o.
- ↑ Nagy Józsefné: Szakázagati technológia. Cukoripar II. Budapest: Mezőgazdasági. 1978. 232–233. o.
Források szerkesztés
- Bokor József (szerk.). Kandiscukor, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X