Kapor-csúcs
Kapor-csúcs vagy más néven Koprova-csúcs (szlovákul Kôprovský štít) 2363,3 méter magas hegycsúcs a Magas-Tátrában, Szlovákiában.
| Kapor-csúcs (Koprovský štít) | |
 | |
| A Kapor-csúcs a Nagy-Hincó-tó felől, a Menguszfalvi-völgyből | |
| Magasság | 2363.3 m |
| Hely | Szlovákia |
| Hegység | Magas-Tátra |
| Elhelyezkedése | |
 Kapor-csúcs
Pozíció a Tátra térképén
| |
 é. sz. 49° 10′ 56″, k. h. 20° 02′ 55″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 56″, k. h. 20° 02′ 55″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kapor-csúcs témájú médiaállományokat. | |
A Menguszfalvi-völgy felől szép sziklagúla formája van, a Szmrecsini-völgyből (Fenyves-tavi-völgyből) vad fallal tör fel, míg a Hlinszka-völgy oldalán végig omladékos lejtő húzódik a hegy tetejéig.
Csúcsában három felől futnak össze a gerincek. ÉK felé a Szmrecsini-hágó (Fenyves-tavi-hágó) választja el a Csubrinától, DK-re tőle a Kapor-hágó (Koprova-hágó) széles nyílása fekszik, míg ÉNY. irányban igen hosszú oldalgerinc ágazik ki belőle, amely a Hlinszka- és a Szmrecsini-völgyet (Fenyves-tavi-völgyet) választja el egymástól. A Magas-Tátra legkönnyebben elérhető kilátóhegyei közé tartozik. Kilátása egyike a legszebbeknek.
Megközelítése a Felső-Kapor-hágóból, a déli hegyoldalon készített ösvényen. A hágóból az ösvény kissé kitér a csúcsnak a hlinszka-völgyi omladékos D. lejtőjére, és ezen – balra a DK. gerinctől – szerpentinekben visz a csúcsra (30 p).
Források szerkesztés
- Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza (Késmárk–Budapest, 1926)