Karibi manátusz

emlősfaj

A karibi manátusz (Trichechus manatus) az emlősök (Mammalia) osztályának tengeritehenek (Sirenia) rendjébe, ezen belül a manátuszfélék (Trichechidae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: karibi manáti vagy lamantin.

Karibi manátusz
Egy floridai példány
Egy floridai példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Afrotheria
Rend: Tengeritehenek (Sirenia)
Család: Manátuszfélék (Trichechidae)
Nem: Trichechus
Faj: T. manatus
Tudományos név
Trichechus manatus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Trichechus amazonius Shaw, 1800
  • Trichechus americanus Link, 1795
  • Trichechus antillarum Link, 1795
  • Trichechus clusii (Pennant, 1793)
  • Trichechus fluviatilis (Olfers, 1818)
  • Trichechus guyannensis (Bechstein, 1800)
  • Trichechus koellikeri (Kükenthal, 1887)
  • Trichechus latirostris (Harlan, 1824)
  • Trichechus minor (Daudin, 1802)
  • Trichechus oronocensis (Bechstein, 1800)
Elterjedés
A zöld színű terület a karibi manátusz előfordulási helye
A zöld színű terület a karibi manátusz előfordulási helye
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karibi manátusz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karibi manátusz témájú médiaállományokat és Karibi manátusz témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

A karibi manátusz az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részének trópusi és szubtrópusi vizein Texasig, a Karib-tenger szigetei környékén, valamint Dél-Amerika északi partjainál is megtalálható. Legdélebbre az Amazonas torkolatvidékén él. A vörös lista a sebezhető fajok között tartja nyilván.

Megjelenése szerkesztés

Az állat hossza 2,5–4,5 méter, testtömege 200–600 kilogramm, átlagosan 150–350 kilogramm. Masszív teste némiképpen a bálnákéra emlékeztet. Szőrzete néhány sertére és tapintó-szőrre korlátozódik. Szívós, szürkésbarna bőre a járulékos rétegekkel együtt 5 centiméter vastag. Kicsi fején serteszerű szakállszőrök nőnek a felső ajaknál. Szemei kicsik. Külső füle nincs, ennek ellenére igen jó a hallása. A pofáján mélyen bevágott a felső ajak, melynek mindkét fele önállóan mozgatható. A mellső végtagok úszókká alakultak. A fiatal állatok úszóikat csak úszásra használják, a kifejlett állatok kormányzásra is az ár elleni úszásnál. Az úszók könyökszerűen befelé hajlíthatók, segítségükkel sekély vízben az úszók hegyén „futni” tudnak az állatok. A kifejlett állatok farkukat úszásra és egyensúlyozásra is használják.

Életmódja szerkesztés

A karibi manátusz általában magányosan, néha kis csoportokban él. Táplálékát vízinövények alkotják. Az állat 30–60 évig élhet.

Szaporodása szerkesztés

 
Anya borjával

Az ivarérettséget 4–6 éves korban éri el. A párzási időszaknak nincs meghatározott ideje. A vemhesség egy évig tart. Általában egy, alkalmanként két utód jön a világra. Az elválasztás 1–3 év után következik be.

Érdekesség szerkesztés

David Attenborough „Titokzatos állatok nyomában” című könyvében leírja, hogy ez az emlősállat szoptatja utódait, mégpedig úgy, hogy kiemelkedik a vízből és az újszülött kicsinyét uszonyaival átölelve tartja a melléhez. Ez a viselkedés lehet a rend latin elnevezése (sirenia) eredete.

Források szerkesztés


További információk szerkesztés