Kaufbeuren

	Kaufbeuren
; Kaufbeuren címere	; Kaufbeuren zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Svábföld
Járás	Svábföld
Polgármester	Stefan Bosse (2004. november 1. – )
Irányítószám	87600
Körzethívószám	08341
Rendszám	KF
Testvérvárosok	Lista Ferrara (1991–); Szombathely (1992–); Jablonec nad Nisou (2009–);
	Népesség
Teljes népesség	45 792 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1 144,23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	678 m
Terület	40,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 47° 52′ 48″, k. h. 10° 37′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 48″, k. h. 10° 37′ 21″
	Kaufbeuren Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Kaufbeuren weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kaufbeuren témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Kaufbeuren város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 45 792 fő (2022. december 31.).^[1] Kaufbeuren Ostallgäu járás és Kaufbeuren községekkel határos.

Fekvése szerkesztés

Mindelheimtől délkeletre fekvő település.

Városrészei szerkesztés

Kaufbeuren
Kaufbeuren-Neugablonz
Oberbeuren
Hirschzell
Kleinkemnat
Großkemnat
Märzisried
Ölmühlhang
Sankt Cosmas

Története szerkesztés

Kaufbergen egy régi metszeten

Kaufbeuren még a 8. században jött létre egy Karoling-házi királyi vár körül. 1268-ban emelkedett szabad királyi város rangjára és 1803-ban került bajor fennhatóság alá.

Erőteljes városfala 1220 körül épült. Hatalmas bástyatornyai közül az Ötcsúcsú-torony (Fünfknopfturm) a város jelképévé vált. A torony a városfalból emelkedik ki és őrjárati tornya át is halad a városfalon. Szent Balázsról elnevezett kápolnájának (Blasiuskapelle) román tornya egyben az erődrendszer körbástyája is. Kaufbeuren ferences rendbeli zárdáját 1261-ben alapították. Gótikus templomának (Frauenklosterkirche) bejárata közelében az 1744-ben elhunyt és boldoggá avatott Kreszcencia zárdafőnöknő nyugszik üvegkoporsóban.

Nevezetességek szerkesztés

A Szent Balázs templom oltára

Városfal, az ötcsúcsú bástyával
Szent Balázs kápolna - A kápolna hajója és szentélye 1500 körül épült, gótikus stílusban. Bordázott mennyezete négy karcsú oszlopon nyugszik. A falakon gótikusan naturalista táblaképek mutatják be a szentek életét és kínhalálát. A kápolna faliszőnyege ugyancsak 1500 táján készült és Szent Balázst ábrázolja erdei vadak között. Faragott, szárnyas oltára 1518-ból való és Jörg Lederer fő munkája. Az oltár szárnyrészét a helybeli Jörg Mack festményei díszítik.
Helytörténeti múzeum - 26 teremben mutatja be a környék régészeti leletanyagát; középkori kézműveseinek és művészeinek alkotásait.