Wikipédia

Kautilja

Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.

Csánakja (szanszkritül: चाणक्य Cāṇakya) (i.e. kb 350–283) tanácsadó és miniszterelnök volt.[1] Maurja császára, Csandragupta (i.e. 340-293 ) idejében szolgált, s ő volt korának főépítésze. Szerződésekben nevezték Kautiljának és Visnuguptának is. Az ókori indiai szerződések, az Artaszásztra így nevezi meg szerzőit, akik a hagyomány szerint megegyeznek Csánakjával.[2] Csánakját a közgazdaságtan előhírnökének tekintik, mivel másfél évezreddel Ibn Khaldún Prolegomenonja előtt írt már erről a témakörről.[3][4][5][6] A nyugati világban gyakran "Az indiai Machiavellinek nevezik", bár Csánakja mintegy 1800 évvel korábban alkotott.[7] Csánakja a Taxilai egyetem professzora volt, a Maurjai Birodalom, az indiai szubkontinens első birodalmának létrehozatalában közreműködött.

Kautilja
Született
  • Kauṭilya or Vishnu Gupta
  • Kauṭilya
  • Vishnu Gupta

i. e. 375
Takszila
Elhunyti. e. 283 (91-92 évesen)
Patna
ÁllampolgárságaMaurja Birodalom
Foglalkozása
Tisztségeprofesszor
A Wikimédia Commons tartalmaz Kautilja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Személyisége szerkesztés

Általában Csánakjának nevezik, s ez a név apja, "Csának" nevéből ered.[8] Az artha-sásztra megírójaként azonban általában Kautilja néven emlegetik. Ez a név gotrájának "KOTIL" nevéből ered. (Kautilja jelentése: "Kotilé"). Az éles elméjű diplomácia mestere volt. Négy útban, nevezetesen az egyenlőségben történő megállapodásban, a csábításban, az erőszakban vagy háborúban és a széthúzás elhintésében hitt.[9] Az artha-sásztra Kautilja néven említi meg íróját,[2] azonban van egy vers, melyben a Visnugupta név szerepel.[10] Az egyik legrégibb szanszkrit irodalmi mű, mely Csánakját Visnuguptával azonosította, az i.e. III. századi Pancsatantra volt, melynek szerzője Visnu Szárma.[11]

K.C. Ojha úgy fejlesztette tovább a nézetet, hogy álláspontja szerint állítólag azért azonosították Visnuguptát Kautiljval, mert a szerkesztőt összetévesztették a mű eredeti szerzőjével, és álláspontja szerint Visnugupta átdolgozta Kautulja munkáját.[2] Thomas Burrow szerint Csánakja és Kautilja két teljesen külön személy volt.[12]

Munkái szerkesztés

Két könyvet tulajdonítanak Csánakjának: az artha-sásztrát és a niti-sásztrát, mely ismert még Csánakja Nitiként is. Az artha-sásztra foglalkozik az államirányítás elméletével és gyakorlatával, a királyság és demokrácia, a miniszterek, hivatalnoki apparátus, adószedés, kincstár, politika, hadsereg, bel- és külügyek kérdéseivel. A niti-sásztra erkölcsi tanításokat, viselkedési normákat szab meg, hogy az emberek helyes, erkölcsös életet éljenek.[13] Csánakja ezen kívül írt még úgynevezett Néti-Szútrákat (aforizmákat, tömör ítéleteket), amelyek azt mondják el, az embereknek hogyan kellene viselkedniük. Ebből a jól ismert 455 szútrából nagyjából 216 azzal foglalkozik, hogy mit kell és mit nem szabad elkövetni egy királyság vezetése közben. Ezeket a szútrákat Csánakja valószínűleg Csandragupta tanítása közben használta, hogy hogyan irányítsa királyságát.

Magyarul szerkesztés

  • Chanakya Pandit: Artha-sásztra. Válogatott életbölcsességek; ford. Bhakti Kamala Tírtha; Danvantara, Budapest, 2015

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Boesche, Roger (2003. January). „Kautilya's Arthaśāstra on War and Diplomacy in Ancient India”. The Journal of Military History 67 (1), 9–37. o. DOI:10.1353/jmh.2003.0006. ISSN 0899-3718.   "Kautilját néha Csandragupta kancellárjának, miniszterelnökének nevezik, néha azt írják, olyan, mint Bismarck."
  2. ↑ a b c Mabbett, I. W. (1964. April). „The Date of the Arthaśhāstra”. Journal of the American Oriental Society 84 (2), 162–169. o. DOI:10.2307/597102. ISSN 0003-0279.  
  3. ↑ L. K. Jha, K. N. Jha (1998). "Chanakya: the pioneer economist of the world", International Journal of Social Economics 25 (2-4), p. 267-282.
  4. ↑ Waldauer, C., Zahka, W.J. and Pal, S. 1996. Kautilya's Arthashastra: A neglected precursor to classical economics Archiválva 2012. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. Indian Economic Review, Vol. XXXI, No. 1, pp. 101-108.
  5. ↑ Tisdell, C. 2003. A Western perspective of Kautilya's Arthasastra: does it provide a basis for economic science? Economic Theory, Applications and Issues Working Paper No. 18. Brisbane: School of Economics, The University of Queensland.
  6. ↑ Sihag, B.S. 2007. Kautilya on institutions, governance, knowledge, ethics and prosperity. Humanomics 23 (1): 5-28.
  7. ↑ Herbert H. Gowen (1929). "The Indian Machiavelli" and in a much more conventional world.or Political Theory in India Two Thousand Years Ago, Political Science Quarterly 44 (2), p. 173-192.
  8. ↑ Trautmann, Thomas R.. Kautilya and the Arthaśhāstra: A Statistical Investigation of the Authorship and Evolution of the Text. Leiden: E.J. Brill, 10. o. (1971) 
  9. ↑ Trautmann 1971:10 "Azonban az Artasásztrában általában gotra nevén Kautilja néven emlegetik."
  10. ↑ Mabbett 1964
    Trautmann 1971:5 "A munka legutolsó verse a Visnugupta személynév egyedi példáját mutatja.
  11. ↑ Mabbett 1964: "References to the work in other Sanskrit literature attribute it variously to Vishnugupta, Chanakya and Kautilya. The same individual is meant in each case. The Pańcatantra explicitly identifies Chanakya with Vishnugupta."
  12. ↑ Trautmann 1971:67 'T. Burrow ("Cāṇakya és Kauṭalya", Annals of the Bhandarkar Oriental Research Institute 48–49 1968, p. 17 ff.) arra utal, hogy Cāṇakya szintén egy olyan gosztra név, mely más tényezőkkel közösen arra utal, hogy két, teljesen külön személyről beszélünk. Cāṇakya a legendabeli miniszter és Kauṭilya az író.'
  13. ↑ A Mahábhárata | Kagylókürt (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2019. január 7.)

Források szerkesztés

  • Világirodalmi lexikon VI. (Kamc–Lane). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1979. 122. o. ISBN 963-05-1803-1  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kautilja&oldid=26306315”