Wikipédia

Kecskeméti kisvasút

vasútvonal
(Kecskeméti Kisvasút szócikkből átirányítva)

A kecskeméti kisvasút egy keskeny nyomközű vasúti hálózat a Kiskunságban, mely a 148-as számú Kecskemét–Kiskőrös és a 149-es számú Kecskemét–Kiskunmajsa vonalakból áll.

Kecskeméti kisvasút
Mk48-as mozdony két kocsival Kecskemét KK állomáson
Mk48-as mozdony két kocsival Kecskemét KK állomáson
Általános adatok
OrszágMagyarország
VármegyeBács-Kiskun vármegye
Vonalszám148, 149
Hossz52 km
ÜzemeltetőMÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Történelmi adatok
Építés1917, 1927–1928
Átadás1917
Leállítás2009. december 13.
Műszaki adatok
Nyomtávolság760 mm
Maximális sebesség40 km/h
A hálózat térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeméti kisvasút témájú médiaállományokat.
Kecskemét–Kiskunmajsa-vasútvonal
Jelmagyarázat
0 Kecskemét KK
5 Fehértó felső
M5-ös autópálya
8 Törökfái
Kiskőrös-felé
13 Matkó alsó
16 Jakabszállás
19 Kocsistanya
21 Jakabszállási tanyák
24 Bugacpuszta
28 Bugac
31 Bugac felső
0 Felszedett alsómonostori szárnyvonal kiágazása[1]
2 Monostori fűtőházi kitérő mh.
3 Félegyházi út mh.
5 Füvelőerdő mh.
7 Alsómonostori téglavető
32 Móricgát
34 Hittanya
36 Nagybugac
39 Szanki tanyák
42 Soltvadkerti út
45 Szank
52 Kiskunmajsa KK
Kecskemét–Kiskőrös-vasútvonal
Jelmagyarázat
0 Kecskemét KK
5 Fehértó felső
M5-ös autópálya
8 Törökfái
Kiskunmajsa-felé
10 Kiskőrösi út (Helvécia mellett)
12 Magyarsor (Helvécia mellett)
14 Görbemajor
17 Ludastó
19 Köncsögpuszta
20 Határcsárda
22 Tóthtanya
26 Orgovány
28 Kápolnadűlő
30 Lőtér
32 Dértanya
37 Páhi
43 Kaskantyú
45 Kisbócsa
48 Felsőcebe
50 Kútitanya
150
153
54 Kiskőrös KK

A teljes hálózaton a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[2] Az utolsó vonatok Kiskőrös felé december 11-én, Kiskunmajsa felé december 12-én közlekedtek. A kisvasúti napja[3] augusztus második szombatja.

Története szerkesztés

 
Kecskemét KK állomás felvételi épületének váróterme

A kecskeméti kisvasút is, mint a legtöbb kisvasút faanyag és egyéb más termékek szállítására jött létre. A Kecskemét Város Erdőhivatalánál dolgozó Bakkay József vetette fel először,[4] hogy a Bugac melletti erdőkből a tüzelőnek használt faanyagot kisvasúton szállítsák az Alsómonostori téglaégetőbe. A 15 km-es gazdasági vasutat 1917-ben adták át. A vasút 760 mm-es nyomtávval épült.

A vasútüzem kibővítése 1927 őszén kezdődött. A Kecskemét–Kiskunmajsa közötti 51 km-es fővonalat építettek, amely Kecskemét alsó MÁV állomásnál szintben keresztezte a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalat és a Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonalat. Az új vasútvonalat 1928. szeptember 12-én adták át. Ezzel együtt megépült Kecskeméten a Rávágy téri új végállomás és az átrakodó a nagyvasúthoz. A környékbeli tanyákon élőknek nagy fejlődést jelentett a kisvonat, mert ez volt az egyetlen közlekedési eszközük. A személyszállítás mellett a megtermelt árukat is gyorsan el tudták szállíttatni a városba, illetve az átrakodó állomásnak köszönhetően bárhova az országon belül. Ezen a vonalon már kezdetektől napi három vonat pár közlekedett, reggel, délben és este. Kezdetben három gőzmozdony látta el a szolgálatot, KGV 1,2,3 pályaszámmal.

Az 1929–1933 közötti gazdasági válság miatt a vasút léte veszélybe került. Kecskemét város vezetői nem nyugodtak bele, hogy a nemrégiben épített vasútjukat a bezárás fenyegeti. A jövőt a turizmusban látták. Létrehozták a Kecskeméti Idegenforgalmi Irodát, mely Bugacpusztán programokat, kirándulásokat kezdett szervezni. Óriási kampánnyal hívták fel az emberek figyelmét a kisvasútra és Bugacpusztára. Több neves hazai és külföldi személyiség is megfordult itt, például Móricz Zsigmond, Gusztáv Adolf a későbbi svéd király és Rabindranáth Tagore Nobel-díjas költő, író. A gőzmozdonyokat ekkor cserélték le dízelmeghajtású motorkocsikra, közülük a Dmot 953 ma Nagycenken található kiállítva.[5]

Az 1930-as évek folyamán több terv is született a vasútüzem bővítésére új vonalakkal. Felmerült a kiskunmajsai vonal meghosszabbítása a Szegedi Kisvasút felé – összekapcsolva a két hálózatot, valamint új vonalak építése Kiskőrös, Kiskunhalas, Cegléd irányába. Végül a kiskőrösi vonal megépítésébe kezdtek bele az 1940-es években, a második világháború azonban több évig hátráltatta a munkát, csak az alépítmény építése kezdődött meg. A háború után azonban folytatódott a munka. 1947-ben Törökfáitól Páhig, majd 1948-ban Kiskőrösig megépítették a vágányokat. Így a vasútüzem elérte a 100 km-es vágányhosszt.

1949 év elején Kecskemét város tulajdonából a MÁV tulajdonába került a vasútüzem. 1961-ben területrendezés miatt felszedték a Rávágy tér és az átrakodó közti mintegy 1 km-es szakaszt. Ezután kezdték meg az Mk49-es mozdonyok beszerzését, melyeket később Mk48-asokra cseréltek, az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció eredményeként – bár a vonal megszüntetése a 70-es években is napirenden volt.

1981-ben a Halasi úti felüljáró építése miatt átépítették Kecskemét KK állomást, és megszüntették a Kecskemét-alsó pályaudvarhoz kapcsolódó pályaszakaszt is. A 90-es évekre megszűnt a teherszállítás a hálózaton, a megmaradt teherkocsikat a vonalak különböző állomásain tárolták. A csökkenő utasszám miatt az ezredfordulóra általánossá váltak a mindössze egykocsis szerelvények. A kisvasúton 2009. decemberében megszűnt a személyszállítás. Az utolsó vonatok december 12-én közlekedtek Kecskemét és Kiskunmajsa között. Bár a kiskőrösi vonalrész is ezen a napon szűnt volna meg, december 11-én Kispáhi közelében kisiklott az egyik személyvonat. A MÁV úgy döntött, nem állítja helyre a pályát, így utolsó nap pótlóbuszok jártak ezen a viszonylaton.

A bezárás után szerkesztés

A pálya, a létesítmények és a járművek további sorsa bizonytalan, aggodalomra ad okot, hogy máris megkezdődtek a rongálások.

A brüsszeli székhelyű Európai Múzeum- és Turistavasutak Szövetsége éves konferenciájának 2010-ben Magyarország adott otthont. Az utolsó napon (2010. április 28.) a külföldi vendégek tiszteletére a kisvasút tett egy külön menetet Kecskemét KK és Bugac felső között. Ezen esemény után az is szóba került, hogy a kecskeméti kisvasút egy része működhetne majd turisztikai vasútként.

Az idők során négy Mk48-as mozdony (2008, 2013, 2022, 2036) és 2 BDa-w kocsi került Kecskemétről a Balatonfenyvesi Gazdasági Kisvasútra.

2022 nyarától a szegedi Vasúttörténeti Alapítvány szervezésében a 149-es vonal Bugac környéki részein előre meghirdetett napokon menetrendszerinti motoros hajtányozásra van lehetőség. A hajtányozásra alkalmas vonalszakasz a Kiskunsági hajtánypálya nevet kapta.[6]

Pálya szerkesztés

 
Kecskemét KK állomás fűtőháza, kézi állítású váltókkal

A vasúti pálya végig egyvágányú, jellemzően a homokba fektetett fa- és betonaljas felépítmény került beépítésre „i” és „c” sínekkel. Kecskeméten egy tároló és három fordító-indító vágánnyal, míg Törökfái, Orgovány és Bugac felső állomásokon három vágány található, a többi állomás kétvágányos. Kecskemét és Bugac között 30–35 km/h az engedélyezett sebesség, de a többi szakaszon a rossz állapotok miatt nem voltak ritkák a 15 km/h-s korlátozások sem. Az utolsó előtti üzemnapon pályahiba miatt siklott ki egy vonat Páhi közelében.[7]

Kecskemét KK szerkesztés

A kisvasút kezdőponti állomása Kecskemét déli részén helyezkedik el. A felvételi épület leromlott állapotú, sok apró részlet még az eredeti állapotokat tükrözi. A keleti homlokzat középrizalitján Kecskemét város címere, a tetőn pedig kovácsoltvas keretben a KGV (Kecskeméti Gazdasági Vasút) felirat található. Az állomás végén elhelyezkedő fűtőház mellett szénszerelő darut találunk. Gázolajszereléshez kialakítottak a dízelmozdonyok számára egy csonkavágányt is.[8]

Járműállomány szerkesztés

 
Mk48-as mozdony üzemanyagtöltés közben Kecskemét KK-n
 
A Kecskeméti kisvasút egyik Bda-w személykocsija belülről. Érdemes megfigyelni az utastér fűtésére szolgáló kályhát.
  • 490,053 pályaszámú gőzmozdony, a Bugaci Kispöfögő, 1942-ben készült a MÁVAG gyárában, 1983-ban a Szobi Gazdasági Vasútról szállították át.
  • Mk48 sorozatú dízelmozdonyok (2 db, pályaszámaik: 2030, 2036)[9]
  • Ba-w személykocsik a menetrendszerű forgalomhoz (6 db: 25-01 441-9, 447-6, 448-4, 451-8, 452-6, 453-4)
  • Ba-w személykocsik a nosztalgia járatokhoz (3 db: 25-01 454-2, 455-9 és 456-7)
  • BDa-w személykocsik (3 db: 25-01 610-9, 613-3, 616-6)

A jelenleg is állományban lévő Mk48-as mozdonyok:[10]

Pályaszám Gyártási év Kecskemétre érkezett Korábbi állomáshelyek
2030 1961 1972. után Békéscsaba, Szeged

Korábban a 2036-os már volt Kecskeméten, a ceglédi és a balatonfenyvesi szolgálat között. Megfordultak itt továbbá az alábbi pályaszámú mozdonyok: 1004, 1006, 1007, 1009, 1011, 2001, 2003, 2004, 2008, 2013, 2015, 2021, 2022, 2031, 2036, 2038, 2039[11]

Keskeny Nyomközű Vasúti Járműskanzen szerkesztés

 
L–60-as mozdony a járműskanzenben kiállítva, Kecskemét KK-n (A mozdonyt 2007-ben elszállították)
 
C–50-es mozdony a járműskanzenben kiállítva, Kecskemét KK-n
 
Büfékocsi a járműskanzenben kiállítva, Kecskemét KK-n

1996. április 26-án, a magyar vasútközlekedés 150. évében adták át a kisvasút végállomásánál a szegedi Vasúttörténet Alapítvány, a MÁV, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a helyi dolgozók segítségével létrejött keskeny nyomközű járművek szabadtéri kiállítását. A kecskeméti mellett más kisvasutak állományából is láthatunk itt járműveket, sajnos egyre rosszabb állapotban.

Kiállított tárgyak:[12][13]

  • C–50 mozdony (GV 3719, illetve GV 319 pályaszámmal) Balatonfenyvesről (2010-ben elszállítva)
  • L–60 mozdony (D 04-601) Szilvásváradról (elszállítva 2007-ben, ma a szobi kisvasút mozdonya)
  • Ba-w (50 55 25-01 443-5) személykocsi (Korábban Bax sorozat, 2000-ben kiégett)
  • BDa-w (50 55 25-01 614-1) poggyászteres személykocsi (Korábban Bax sorozat)
  • K03-211 ÁEV büfékocsi
  • Fa-w (82 55 600 4081-8) magas oldalfalú, nyitott teherkocsi fékbódéval (Korábban Jah 2046)
  • Fa-w (82 55 600 4127-9) pőrekocsi fékállással (Korábban Jah 3723, illetve KGV 302)
  • Fa-w (82 55 600 4126-1) pőrekocsi (Korábban Jah 3699, illetve KGV 313)
  • Uba (51029) billenthető szekrényű kőszállító kocsi (a szobi kőbányából)
  • Ha-w (82 55 200 4043-7) fedett teherkocsi (Korábban Gah 1720)
  • NA 37/18 (80 55 536 1150-2) zsámolyozókocsi (Magyarországon egyedi példány)
  • XAT (50 55 706 2010-3) tartálykocsi
  • Rönkszállító forgózsámolyok
  • 490,053 gőzmozdony kazánja
  • Nem biztosított alak főjelző

Érdemes megemlíteni az állomáson tárolt ritkaságnak számító Wanderer sínautót,[14] a MÁÉV S. 05-207 típusú Skoda motoros sínbuszt ("Ezüst Nyíl"), valamint a motoros és kézi hajtányokat is (pl. "Kék hintó").[15]

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén szerkesztés

További információk szerkesztés

Szakirodalom szerkesztés

  • Dr. Horváth Ferenc: 75 éves a bugaci kisvasút (Tiberias Bt., 2003)
  • Tusnádi Csaba Károly: Magyarországi kisvasutak (Pallas Stúdió, Budapest, 2000)
  • Horváth Ferenc: Ötven éves a kecskeméti kisvasút kiskőrösi vonala, 1952–2002; MÁV Rt. Vezérigazgatóság, Budapest, 2002 (Vasúthistória könyvek)

Az interneten szerkesztés

A bezárásról szerkesztés

Videók szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ 1941-es menetrend 235. oldal. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
  2. ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  3. ↑ http://www.jakabszallas.net/kepek/programok/kultura/2009/kisvasut/kisvasute.jpg meghívó a 2009-es kisvasúti napra
  4. ↑ Bakkay Józsefről. [2008. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 6.)
  5. ↑ A Nagycenki múzeumvasútról (német). [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
  6. ↑ [1]
  7. ↑ Félüzem az utolsó napon
  8. ↑ http://www.idokep.hu/~szvdom/allomas.php?az=wkkk[halott link]
  9. ↑ A kisvasút története. [2009. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
  10. ↑ A kisvasut.hu adatbankja
  11. ↑ Az Mk48-as mozdonyokról. [2010. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
  12. ↑ A magyar kisvasúti mozdonyokról. [2008. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 6.)
  13. ↑ A Skanzenről[halott link]
  14. ↑ A sínautó története[halott link]
  15. ↑ A magyarországi hajtányokról. [2009. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 6.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kecskeméti_kisvasút&oldid=26507607”