Kendermagos törpelúd

madárfaj

A kendermagos törpelúd (Nettapus pulchellus) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, a réceformák (Anatinae) alcsaládjába tartozó úszómadár.

Kendermagos törpelúd
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Fényrécék (Cairini)
Nem: Nettapus
Faj: N. pulchellus
Tudományos név
Nettapus pulchellus
(Gould, 1842)
Szinonimák

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kendermagos törpelúd témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kendermagos törpelúd témájú médiaállományokat és Kendermagos törpelúd témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Ausztrália északi részének trópusi vidékein, Új-Guinea szigetének déli részén, Indonézia és Kelet-Timor területén él.

Tiszta vizű, úszó vízinövényekkel sűrűn benőtt édesvizű tavakon él. Az esős évszakban időleges, sekély pocsolyákon és rizsföldeken is előfordul.

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 33-36 centiméter, szárnyfesztávolsága 48-60 centiméter. Kis testű réce, csőre lúdszerűen magas. A hím pofája a nászidőszakban fehér, utána szürkés színű tollak nőnek a fehérek helyett. Feje, nyaka és háta csillogó, sötét palackzöld. Melle és oldala sűrűn fekete-fehér csíkos („kendermagos”). A tojó háta szintén sötétzöld, nyaka világosbarna, mellén és oldalán a tollak sötét szegélyűek, ettől messziről egészen szürkének tűnik. Repülés közben mindkét ivarnál feltűnő a szárny hátsó élén levő, élesen elhatárolt fehér mező.

Úszáskor és repülés közben a hím sűrűn hallatja éles füttyögését.

Életmódja szerkesztés

Általában a vízen él, rövid lábaival a szárazföldön csak ügyetlenül totyog. Tápláléka főként vízinövényekből áll, elsősorban a tavirózsák és a keserűfűfélék magvait és virágait fogyasztja. Élelmét a víz felszínéről és a fenékről is összegyűjti. Olykor szárcsaszerű fejesugrással bukik a víz alá. A költési időszakban a költőpár hevesen védelmez egy kicsi táplálkozóterületet. Az élelemben szegény száraz időszakban átmenetileg nagyobb, akár száz egyedből álló csapatok is összeverődhetnek egy-egy jó táplálkozóterületen.

Szaporodása szerkesztés

A párzási időszak az esős évszakban zajlik. Mint a récefélék többsége ez a faj is monogám párkapcsolatban él, egy-egy pár egészen egyikük haláláig együtt marad. Faodvakba építi fészkét, gyakran több méteres magasságba. Fészekalja 8-15 tojásból is állhat. A tojó egyedül költ, a hím a környéken őrködik. a kikelt fiókákat a szülők közösen vezetik a vízhez és együtt gondoskodnak róluk.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés