Kijevi terület
A Kijevi terület (Київська область) Ukrajna egyik megyei szintű közigazgatási egysége az ország északi részén. Székhelye az ország fővárosa, Kijev, amely azonban nem tartozik a területéhez. Területe 28 131 km² (a negyedik legnagyobb Ukrajnában), népessége 2016-ban 1,7 millió fő volt. A Dnyeper középső folyásánál helyezkedik el, keleten a Csernyihivi és Poltavai, délen a Cserkaszi, délnyugaton a Vinnicjai, nyugaton a Zsitomiri területekkel, északon pedig Fehéroroszország Homeli területével határos.
| Kijevi terület | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Székhely | Kijev | ||
| Járások száma | 7 | ||
| Települések száma | 26 város, 30 városi jellegű település, 1126 falu | ||
| Alapítás éve | 1932. február 27. | ||
| Rendszám | AI, KI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 795 079 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 61,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28 131 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
_in_Ukraine.svg) | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kijevi terület témájú médiaállományokat. | |||
Földrajz szerkesztés
Domborzatát illetően a Dnyeper felé enyhén lejtő, dombokkal tarkított síkság jellemzi. Északon található a Polisszjai-alföld (maximális magassága 198 m); a Dnyeper bal partján alacsonyan fekvő, sík Dnyepermelléki-alföld, míg a jobb parton a magasabb (max. 273 m) és jobban tagolt Dnyepermelléki-hátság fekszik. Ásványi lelőhelyekben szegény, inkább csak építőanyagok (gránit, gneisz, kaolin, agyag, kvarchomok, egy kevés tőzeg) található a területén. Legfontosabb folyója a Dnyeper (amelyből 246 km-nyi esik rá), de ezen kívül összesen 177 legalább 10 km-es vízfolyás található itt. A legnagyobbak a Pripjaty, Teteriv, Irpiny, Rosz (a Dnyeper jobb oldali mellékfolyói), valamint a Gyeszna és Trubizs (a bal oldalon). Rajtuk kívül 13 víztározó (köztük a 675 km²-es Kanyivi-víztározó a Dnyeperen) és több mint kétezer tó színesíti a terület vízrajzát. Az erdők mintegy 675,6 ezer hektárt tesznek ki. Északon fenyő- és vegyes erdők, délen lombos erdők (tölgy, gyertyán, kőris, éger, hárs) a jellemzőek. A Kijevi területen összesen 77 védett terület (80,3 ezer hektáron) található.
Közigazgatási beosztás szerkesztés
A Kijevi terület székhelye Kijev városa. A területen 7 járás, 56 város (ebben 7 járási jogú és 49 városi jellegű település) valamint 1126 falu található.
Járások szerkesztés
| № | Név | Székhely | Népesség
(2001) |
Népesség
(2022) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Bila Cerkvai | Bila Cerkva | 494 419 | 431 172 | 6513 | 66,20 |
| 2 | Boriszpili | Boriszpil | 220 377 | 203 154 | 3878 | 52,39 |
| 3 | Brovari | Brovari | 243 877 | 241 777 | 2891 | 83,62 |
| 4 | Bucsai | Bucsa | 289 961 | 375 536 | 2556 | 146,92 |
| 5 | Fasztyivi | Fasztyiv | 193 162 | 184 095 | 1761 | 104,54 |
| 6 | Obuhivi | Obuhiv | 251 450 | 227 209 | 3638 | 62,45 |
| 7 | Vishorodi | Vishorod | 134 648 | 132 136 | 4335 | 30,48 |
Járási jogú városok szerkesztés
| № | Címer | Név | Népesség (2022)[2] |
Terület (km²) [2] |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 |  |
Bila Cerkva | 207 273 | 33,0 | 6281 |
| 2 |  |
Brovari | 109 806 | 33,6 | 3268 |
| 3 |  |
Boriszpil | 64 117 | 37,1 | 1728 |
| 4 |  |
Fasztyiv | 44 014 | 25,4 | 1733 |
| 5 |  |
Bucsa | 37 321 | 26,3 | 1419 |
| 6 |  |
Obuhiv | 33 287 | 24,4 | 1364 |
| 7 | 
|
Vishorod | 33 109 | 50,6 | 654 |
Népesség szerkesztés
A 2013-as állapot szerint a Kijevi területnek 1 722 ezer lakosa volt, amelynek 61,8%-a élt városban, 38,2% pedig falun. A 2001-es népszámlálás adat szerint a lakosok közül 1 684 803 (92,52%) volt ukrán, 109 322 (6,00%) orosz, 8 698 (0,48%) belorusz. 0,16% mondta magát lengyelnek, 0,13% örménynek, 0,08% pedig moldávnak.
A terület híres szülöttei szerkesztés
- David Ionovics Bronstejn (1924–2006) sakkozó
- Kijevi Szent Feodoszij (1009–1074) szerzetes
- Ivan Szemenovics Kozlovszkij (1900–1993) operaénekes
- Lina Vaszilivna Kosztenko (1930–) író, költő
- Ivan Sztepanovics Mazepa (1639–1709) kozák hetman
- Olekszandr Olekszandrovics Moroz (1944–), politikus, a parlament elnöke
- Pavlo Romanovics Popovics (1930–2009) űrhajós
- Andrij Mikolajovics Sevcsenko (1976–) labdarúgó
- Sólem Aléchem (1859–1916) író
Források szerkesztés
- Я. В. Верменич. Київська область // Енциклопедія історії України : у 10 т. / редкол.: В. А. Смолій (голова) та ін. ; Інститут історії України НАН України. – К. : Наук. думка, 2007. – Т. 4 : Ка – Ком. – С. 226. – ISBN 978-966-00-0692-8.
- В. М. Гудима, Л. В. Кабан, Т. В. Чапаєва, Н. В. Якименко. Київська область // Енциклопедія сучасної України : у 30 т. / ред. кол. І. М. Дзюба [та ін.] ; НАН України, НТШ, Координаційне бюро енциклопедії сучасної України НАН України. – К., 2003–2016. – helytelen ISBN kód: 944-02-3354-X .
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення Українина 1 січня 2022. Ukrán Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Ukraine: Provinces and Major Cities - Population Statistics, Maps, Charts, Weather and Web Information. www.citypopulation.de. (Hozzáférés: 2023. március 14.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Київська область című ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.