Kis kudu
A kis kudu (Tragelaphus imberbis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hím
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tragelaphus imberbis (Blyth, 1869) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kis kudu témájú médiaállományokat és Kis kudu témájú kategóriát. |
Előfordulása szerkesztés
Etiópia, Szomália, Dél-Szudán, Dzsibuti, Uganda, Kenya és Tanzánia területén él. Száraz tövises cserjés szavannák lakója, kerüli a nyílt terepet. Mindig víz közelében él. Hegyoldalakon 1500 méter magasságig fordul elő.
1967-ben egy kis kudut fedeztek fel Jemenben. Ez volt az első eset hogy csavartszarvú antilopra bukkantak Afrika területén kívül. Azóta bizonyos források szerint előfordul ez a faj Szaúd-Arábia területén is. Minden esetre az Arab-félszigeten nagyon ritkán fordul elő, az is lehet hogy mára ki is halt ott. Azt hogy eredetileg is őshonos fajnak számít ez az Arab-félszigeten vagy valamikor korábban az ember telepítette-e be oda, mára nem lehet biztosan eldönteni.[1]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 110-140 centiméter, farokhossza 26-40 centiméter, marmagassága 90-105 centiméter, testtömege a bikáknál 92-108 kilogramm, a teheneknél 56-70 kilogramm. Szarvai csak a bikáknak vannak, ezek 50-70 centiméter hosszúra nőnek meg. Szőrzete szürke vagy vörösesbarna színű. Rövid hátsörénye van, toroksörénye nincs (szemben a nagy kudu bikáival), lábai fekete-fehér szőrpamacs található. A keresztcsík az orrán keresztül nem zárt, fehér pofafoltjai és fehér csíkjai vannak a nyakán.
Életmódja szerkesztés
Éjjel-nappal aktív faj, de főleg alkonyatkor szeret mozogni. Hűséges lakóhelyéhez, de nem territoriális. Kicsi, 4-10 egyedből álló, stabil anya-utód közösségekben él, amelyekben többnyire egyetlen bika van. A fiatal bikák agglegény csordákban élnek. Tápláléka hasonlóan a nagy kuduhoz többnyire levelekből, cserjék hajtásaiból áll. Füvet igen ritkán fogyaszt. Ellenségei közé számítanak az oroszlánok, leopárdok, hiénakutyák, foltos hiénák, a fiatal állatokra a gepárdok és a szerválok is veszélyesek.
Szaporodása szerkesztés
Körülbelül 7 hónapnyi vemhesség után a nőstény egyetlen 7-8 kilogramm tömegű utódot ellik, amely legalább két hétig a bozótosban rejtőzik és 6 hónapig szopik. Az elléshez a nőstények külön vonulnak családjuktól. Az ivarérett hímek kétéves korukban hagyják le szülőcsoportjukat, ezután egyedül élnek vagy agglegény csordákat alkotnak. A tehenek többnyire egész életüket szülőcsoportjukban élik le.
Képek szerkesztés
-
Nőstény -
Bika -
Nőstény és borja
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Kingdon, J.. Mammals of Africa. London: Bloomsbury Publishing, 142–7. o. (2013. április 12.). ISBN 978-1408189962
Források szerkesztés
- Chris and Tilde Stuart: Southern, Central and East African Mammals. Struik Publishers, 2002, ISBN 1-86872-621-5
- Kingdon, J. 1997. The Kingdon Field Guide to African Mammals. Academic Press, London and New York: NaturalWorld.
- Nowak, R. M. [editor]. 1991. Walker's Mammals of the World (Fifth Edition). Baltimore: The Johns Hopkins University Press.
- Walther, F. R. 1990. Spiral-horned antelopes. In Grzimek's Encyclopedia of Mammals. Edited by S. P. Parker. New York: McGraw-Hill. Volume 5, pp. 344–359.
- Wilson, D. E., and D. M. Reeder [editors]. 1993. Mammal Species of the World (Second Edition). Washington: Smithsonian Institution Press.
További információk szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- Fotók és videók a kis kuduról
