Kisgencs

község Szlovákiában

Kisgencs (szlovákul: Honce, korábban Genč) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Kisgencs (Honce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1318
PolgármesterMonika Paličková
Irányítószám049 32
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség336 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság377 m
Terület8,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 20° 24′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 20° 24′ 20″
Kisgencs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgencs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Rozsnyótól 10 km-re nyugatra fekszik, az 526-os út mentén.

Története szerkesztés

A falu a 13. század második felében keletkezett a csetneki uradalom területén, 1318-ban „Gunch” alakban említik először. A középkorban pásztornépek lakták. 1427-ben 14 adózó portája volt. A 16. század közepén a Csetneki család birtoka, később az Andrássyaké. A török idők után lakói állattartásból, szénégetésből, pálinkafőzésből, fuvarozásból éltek. 1773-ban 26 jobbágy és 2 zsellérház volt a községben.

Vályi András szerint: „GENCS. elegyes tót falu Gömör Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Rosnyó, és Csetnek Városai között, mind a’ kettőtöl fél mértföldnyire, határjának harmad része soványas, és nehezen trágyáztatik, legelője a’ marháknak, juhoknak, ketskéknek elég, fája mind a’ két fele, itatója alkalmatos, piatzozása szomszédságában, a’ vas hámorokban, minthogy sok szenet égetnek keresetre jó alkalmatossága, de vagyonnyainak kőzépszerű volta szerént, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 42 házában 405 lakos élt.

Fényes Elek geográfiai szótárában: „Gencs, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Csetnekhez keletre 1 órányira: 78 kath., 327 evang. lak. F. u. többen. Ut. p. Rosnyó.[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Gencs, csetnekvölgyi tót kisközség, 57 házzal és 352 ág. ev. h. vallású lakossal. 1427-ben már a mai nevén említik mint a Csetnekiek birtokát. Azután is szakadatlanul a Bebek-birtokok sorsában osztozott. Ág. h. ev. templomának építési ideje ismeretlen. A község postája, távírója és vasúti állomása Csetnek.[4]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 361, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 405 lakosából 390 szlovák volt.

2011-ben 380 lakosából 352 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

Római katolikus temploma a 18. században épült, barokk-klasszicista stílusban. Szószéke a 19. század második felében készült, neobarokk.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 31.)
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 30.)