Kolozspata
Kolozspata, 1913-ig Pata (románul: Pata) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
| Kolozspata (Pata) | |
 | |
| A református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Apahida |
| Rang | falu |
| Községközpont | Apahida |
| Irányítószám | 407041 |
| Körzethívószám | 0264 |
| SIRUTA-kód | 55749 |
| Népesség | |
| Népesség | 628 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 96 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 377 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 37″, k. h. 23° 44′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 37″, k. h. 23° 44′ 49″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Kolozsvártól délkeletre fekszik.
Története szerkesztés
A 13. században várbirtok volt a kolozsi sóbányák mellett. Nevét az oklevelek 1229-ben említették először, amikor Mog de Poca (= Pata) más kolozsi várjobbágyokkal együtt vádolta Gotfred, Farkas, Vilc, Olbert, Pet., And. és Fila nevű szomszédait két ekényi föld elfoglalása miatt. Később kiegyezve határait megjelölték. 1326-ból említenek egy patai (Patha) nemest, aki Zsuki Miklós szerviense volt. 1429-ben Eghazaspata néven említették. A 16. században két településre, Magyar (vagy Felső-) és Oláhpatára oszlott. 1808-ban a falu határában egy Puszta Páta nevű praediumot is összeírtak.
1850 tavaszán Vaszilika Kretz több birtokostársával együtt kihirdettette, hogy azontúl minden péntek ünnepnapnak számít és péntekenként nem szabad dolgozni. A kolozsvári kerületi parancsnok azonban az akciót törvénytelennek nyilvánította.[2] Református egyháza a 18. században filia, a 20. század elején anyaegyház volt.
Népessége szerkesztés
- 1850-ben 547 lakosából 445 volt román, 78 magyar és 22 cigány nemzetiségű; 459 görögkatolikus és 86 református vallású.
- 1900-ban 666 lakosából 525 volt román és 135 magyar anyanyelvű; 520 görögkatolikus és 117 református vallású.
- 2002-ben 567 lakosából 463 volt román és 98 magyar nemzetiségű; 450 ortodox, 85 református és 14 baptista vallású.
Látnivalók szerkesztés
- 1950-ben épült református templomába beépítették a 13. század második felében épült régi templomának köveit.
Források szerkesztés
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. III. Bp., 1987
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
.svg){kind=small}