Kozmográfia

A kozmográfia (a görög kósmos (="univerzum"), gráfein (="írás") szavakból) a Föld és az univerzum leírásának tudománya. A középkori kozmográfia a földrajztudományt, a geológiát és a csillagászatot is magában foglalta, és feltárta az embernek a világhoz való viszonyát. A kifejezés Klaudiosz Ptolemaiosz munkájában jelent meg. A 17. századig e kifejezést előfutárként használták e tudományágak szinonimájaként.

A 13. századi perzsa tudós, Zakarija al-Kazvini (1203–1283) A teremtés csodái című műve tekinthető a kozmográfia egyik fő korai munkájának.

Johannes Honterus (1498-1549), az erdélyi szász humanista latin nyelvű kozmográfiája Európa-szerte keresett földrajzi tankönyv volt, a 16. században számtalanszor kiadták.

1659-ben Thomas Porter egy kisebb, de kiterjedt leírást tett közzé a világról, amely magába foglalta a teremtés előtti világesemények kronológiáját is. Mindez része volt az európai reneszánsz tendenciájának, hogy feltárja (és talán megértse) az ismert világot.

Nevezetes kozmográfusok

• Anonymus de Ravenna (7. század)
• Martin Behaim (1459–1507)
• Martin Waldseemüller (ca. 1470–1521)
• Sebastian Münster (1488–1552)
• Petrus Apianus (1495–1552)
• Gerardus Mercator (1512–1594)
• Livio Sanuto (1520–1576)
• Ignazio Danti (1536–1586)
• Alain Manesson Mallet (1630–1706)
• Vincenzo Maria Coronelli (1650–1718)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Cosmography című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kosmografie című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.