Krāslava
város Lettországban
Krāslava (németül: Kreslau, latgalul: Kruoslova) város Lettországban, a fehérorosz határ mellett.
| Krāslava | |||
 | |||
| A katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lettország | ||
| Tájegység | Latgale | ||
| Alapítás éve | 1923 | ||
| Irányítószám | LV 560(1-3) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6997 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,6 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 55° 53′ 44″, k. h. 27° 09′ 52″Koordináták: é. sz. 55° 53′ 44″, k. h. 27° 09′ 52″ | |||
| Krāslava weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krāslava témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése szerkesztés
Krāslava a Daugava völgyében, közvetlenül Fehéroroszország határán található.
Lakossága szerkesztés
A 2004-es adatok szerint a város lakosságának 43%-a lett, 26%-a orosz, 18%-a fehérorosz, 10%-a lengyel, a fennmaradó 3%-a pedig egyéb nemzetiségű.
Története szerkesztés
A települést írásos feljegyzés 1558-ban említi először. A település 1729-ben került Ludvig Plater gróf tulajdonába és a következő két évszázadban a grófi család birtoka volt. A város két nevezetes épületét, a katolikus templomot és a grófi kastélyt ebben az időszakban építették. A település 1923-ban, az első Lett Köztársaság idején kapott városi rangot.
Gazdasági élet, közlekedés szerkesztés
Közlekedés szerkesztés
Gazdaság szerkesztés
Kultúra, oktatás szerkesztés
Látnivalók szerkesztés
- A 18. században épült katolikus templom.
Híres krāslavaiak szerkesztés
- Itt született Ineta Radēviča, Európa-bajnok lett atléta, távolugró.
Krāslava testvérvárosai szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā) 2021 - 2022. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2023. október 3.)
