Kraszna-havas

hegység a Kárpátokban, Ukrajna területén

A Kraszna-havas (ukránul: Полонина Красна) hegység a Kárpátokban, Ukrajna területén. A Nagy-ág és a Tarac völgye között emelkedik. Közigazgatásilag Kárpátalja Técsői járásához tartozik. Legmagasabb pontja a Rózsa-havas (1563 m).

  A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
világörökségi helyszín része
Kraszna-havas
A Kraszna-havas délkeleti bércei Királymező közelében
A Kraszna-havas délkeleti bércei Királymező közelében
Besoroláskistáj[1]
NagytájÉszakkeleti-Kárpátok[1]
KözéptájGorgánok vidéke[1]
OrszágUkrajna
Legmagasabb pontRózsa-havas (1564 m)
Elhelyezkedése
Kraszna-havas (Kárpátok)
Kraszna-havas
Kraszna-havas
Pozíció a Kárpátok térképén
é. sz. 48° 19′ 52″, k. h. 23° 49′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 52″, k. h. 23° 49′ 58″
Kraszna-havas (Kárpátalja)
Kraszna-havas
Kraszna-havas
Pozíció Kárpátalja térképén
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kraszna-havas témájú médiaállományokat.

A hegység gerincén jelentős hosszon gázvezeték vezet végig, Németmokra és Égermező között nagyjából északkelet–délnyugati irányban.[2]

Tájbeosztás szerkesztés

 
A Kraszna-havas télen

Domborzat szerkesztés

Flis alkotja.[4] A Kraszna-havas főgerincére csaknem merőlegesen több ág nyúlik délre. Jellemző magassága 1200–1400 m.[3] Legmagasabb pontja a Rózsa-havas (1564 m), további meghatározó csúcsai a Topasz (1548 m), a Mencsely (1501 m), a Hropa (1495 m) és a Kelemen-havas (1492 m).[5][2][4] A terület legnagyobb részét meredek lejtők alkotják.[4]

Vízrajz szerkesztés

A Kraszna-havas a Nagy-ág és a Tarac völgye között emelkedik. Keresztülfolyik rajta a Talabor, melyen az 1950-es években létrehozták az Égermezei-víztározót a Talabor–Nagy-ági vízerőmű részeként.[6] A hegységben erednek a Nagy-, Kis-Ugolyka, Odaró, Kvaszovec, Lonka-patak, Krasznisora és más patakok.[4]

Élővilág, természetvédelem szerkesztés

Alacsonyabb részein barna erdőtalajon bükkösök és lucfenyves-bükkösök dominálnak. 1200–1400 m magasságban a tőzeges talajon hegyi rétek („polonyinák”) jellemzők, helyenként havasi törpefenyő fordul elő. A magasabb hegytetőkön leegyszerűsödött szubalpi társulások töredékei vannak jelen.[4]

A hegység északi része a Szinevéri Nemzeti Parkhoz(wd) tartozik. Egy másik, jelentős részét lefedi a déli lejtőin elterülő Ugolyka–széleslonkai rezervátum, mely az állami szinten 1968 óta védett, 1992 óta pedig az UNESCO által is jóváhagyott Kárpáti bioszféra-rezervátum(wd) része. Európa legnagyobb területű bükköseiről ismert.[3][7] Az itt található Ugolyka–széleslonkai ősbükkös(wd) 2007 óta, két vele szomszédos kisebb terület (Szinevér–Égermező és Szinevér–Kvaszovec, utóbbi a Szinevéri Nemzeti Park része) 2017 óta A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei világörökségi helyszín része.[8]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d szerk.: Dr. Karátson Dávid: A Kárpát–Pannon-térség tájtagolódása (Hajdú-Moharos József–Hevesi Attila), Magyarország földje, Pannon Enciklopédia. Budapest: KERTEK 2000 Könyvkiadó / Arcanum Adatbázis. ISBN 963-85792-3-4 [1997] (1999) 
  2. a b Хребет Красна. Львівський клуб активного відпочинку, 2007. szeptember 22. [2009. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
  3. a b c Izsák Tibor. Ukrajna természeti földrajza, Rákóczi-füzetek XXVII. (magyar nyelven). Ungvár: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. ISBN 978-966-7966-56-0 (2007). Hozzáférés ideje: 2021. április 5. 
  4. a b c d e Andrij Bajcar(wd): Ландшафти Українських Карпат: Полонина Красна. Andrij Bajcar(wd), 2020. augusztus 16. (Hozzáférés: 2021. április 12.)
  5. Dictionary of Carpathian Toponyms (angol nyelven). SummitPost.org, 2021. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
  6. szerk.: Dr. Karátson Dávid: Hosszanti vonulatok, keresztirányú folyók (Hajdú-Moharos József), Magyarország földje, Pannon Enciklopédia. Budapest: KERTEK 2000 Könyvkiadó / Arcanum Adatbázis. ISBN 963-85792-3-4 [1997] (1999) 
  7. Protected areas Map & Info (angol nyelven). Carpathian Network of Protected Areas, 2008. [2021. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
  8. Ancient and Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe (angol nyelven). UNESCO Világörökség, 2021. (Hozzáférés: 2021. április 11.)

További információk szerkesztés