Kszenyija Georgijevna Romanova orosz hercegnő

orosz hercegnő, amerikai orosz emigráns

Kszenyija Georgijevna orosz hercegnő (oroszul: княжна Ксения Георгиевна Романова; Mihailovszkoje, Peterhof mellett,[1] 1903. augusztus 9./22. – Glen Cove, 1965. szeptember 17.) orosz hercegnő, amerikai orosz emigráns.

Kszenyija Georgijevna hercegnő
Kszenyija Georgijevna
Kszenyija Georgijevna
Született1903. augusztus 22.
Mihailovszkoje, Peterhof mellett[1]
Elhunyt1965. szeptember 17. (62 évesen)
Glen Cove; Egyesült Államok
Állampolgársága
Házastársa
  • William Bateman Leeds Jr. (1921. október 9. – 1930)[2]
  • Herman Jud (1946. augusztus 10. – 1965. szeptember 17.)[2]
GyermekeiNancy Leeds
SzüleiMarija Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné
Georgij Mihajlovics Romanov orosz nagyherceg
Foglalkozásaarisztokrata
Halál okarák
SírhelyeGlen Cove
A Wikimédia Commons tartalmaz Kszenyija Georgijevna hercegnő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

 

Kszenyija Georgijevna hercegnő 1903 augusztusában látott napvilágot Georgij Mihajlovics nagyherceg és Mária görög királyi hercegnő második, utolsó gyermekeként. Nevét keresztanyja és egyben nagynénje, Kszenyija Alekszandrovna nagyhercegnő után kapta. Bár Romanov-házba született, Kszenyija Georgijevna nem viselhetett nagyhercegnői címet III. Sándor cár egyik törvénye értelmében. Szülei házassága hamar zátonyra futott, az orosz földön Marija Georgijevna néven ismert Mária görög királyi hercegnő utazással menekült fogadott hazájából és férje elől.

Gyermekei egészségére hivatkozva a nagyhercegné az év legnagyobb részét Oroszországtól távol töltötte. Kszenyija Georgijevna és nővére, Nyina hercegnő ily módon kiskoruktól fogva rengeteget utaztak, bejárták szinte egész Európát. Édesapjuk ugyanakkor jó kapcsolatot ápolt II. Miklós cárral és családjával, így a hercegnők az 1910-es évektől kezdve rendszeresen találkozhattak az uralkodóval és gyermekeivel.

1914-ben az első világháború kitörésekor leányai gyógykezelése ürügyén Marija Georgijevna éppen Londonban tartózkodott. A háború lehetetlenné tette az ő és gyermekei számára, hogy hazatérjenek az orosz fővárosba. A nagyhercegné kórházat nyitott, így segítvén a katonákat; Georgij Mihajlovics nagyherceg pedig visszatért az aktív szolgálatba. A nagyherceg a forradalom kitörésének hírére megpróbált családjához menekülni, a bolsevik vezetés azonban elfogta és 1919 januárjában több unokatestvérével együtt kivégezték. Kszenyija hercegnő nénjével és édesanyjával a brit fővárosban maradt a háború utáni években is, mivel sem Oroszországba, sem édesanyja hazájába nem mehettek. Marija Georgijevna egyedül nevelte fel gyermekeit; később feleségül ment egy görög katonatiszthez, akitől nem származott utódja.

A hercegnő kisgyermekként ismerkedett meg ifjabb William Bateman Leeds (1902–1971) amerikai örökössel. Leeds egy amerikai milliomos iparmágnás és Nancy Stewart gyermekeként született. Miután édesanyja feleségül ment Kristóf görög királyi herceghez, a herceg örökbe fogadta William Leeds-et, aki így részben a görög királyi család tagjává vált, rangot és címet ellenben nem kapott. Mikor William Leeds eljegyezte Kszenyija hercegnőt, a vőlegény tizennyolcadik, a menyasszony tizenhatodik évében járt. A családtagok a hirtelen megkötött eljegyzést erős ellenérzésekkel fogadták: „külön-külön, teljes egyetértésben, mindnyájan biztattuk őket, de ekkor még túlságosan fiatalok voltak ahhoz is, hogy egyáltalán gondoljanak a házasságra. Egyszerűen félreseperték az ellenvetéseinket, és azzal fenyegetőztek, hogy megszöknek, illetve, hogy esküvő nélkül kelnek egybe”.[3]

Kszenyija Georgijevna 1921. október 8-án polgári, október 9-én egyházi esküvő keretében Párizsban esküdött hűséget William Leeds-nek. Kapcsolatukból egyetlen gyermek származott:

A család jóslatainak megfelelően Kszenyija Georgijevna és Leeds házassága alig egy évtized alatt megromlott; válásukat 1930. március 19-én mondták ki. Tizenhat évvel később a hercegnő másodszor is férjhez ment; Hermand Juddal (1911–1987) 1946. augusztus 10-én az amerikai Glen Cove városában állt oltár elé. A házasságból nem született gyermek.

1927-ben Kszenyija Georgijevna belekeveredett Anna Anderson ügyébe, mikor a hercegnő felhívta a cári család orvosát azzal az ajánlattal, hogy Anderson költözzék hozzá. Anderson azt állította magáról, hogy azonos Anasztaszija Nyikolajevna nagyhercegnővel, a cár legkisebb leányával, aki állítólag túlélte családja lemészárlását 1918-ban. A cári família életben maradt tagjai és az orosz emigránsok közül sokan szélhámosnak tartották Andersont, azzal a váddal illetve őt, hogy célja a Romanovok vagyonának megszerzése. Kszenyija Georgijevna kisgyermekként sok időt töltött Anasztaszija nagyhercegnővel és testvéreivel; mikor 1927-ben találkozott Andersonnal New Yorkban, felismerni vélte benne a cár leányát. Anderson és Kszenyija hercegnő között egy életen át tartó barátság alakult ki, mely túlélte a hercegnő álláspontja által kavart heves családi vitákat. „[Anna Anderson] az unokahúgommal maradt, … aki a legnagyobb kedvességet tanúsította irányába, később Kszenyija nagyhercegnővel, az utolsó cár nővérével való bánásmódja vitába keverte William Leeds-cel, aki kiutasította őt a házból”.[5] A legtöbb családtag, főként Dmitrij Pavlovics nagyherceg azt hozták fel érvként Kszenyija Georgijevnával szemben, hogy a hercegnő tízévesen hagyta el Oroszországot, utána soha többet nem látta személyesen Anasztaszija Nyikolajevna nagyhercegnőt. Mint utóbb a DNS-vizsgálatok alapján kiderült, Anna Anderson valóban nem volt azonos a cár leányával.

Kszenyija Georgijevna hercegnő húgához hasonlóan az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Glen Cove városában található otthonában érte a halál 1965. szeptember 17-én, hatvankét éves korában.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Romanova, Marija Georgijevna – Tantzos, G. Nicholas – Eilers, Marlene A: A Romanov Diary: The Autobiography of H.I. & R.H. Grand Duchess George. New York: Atlantic International Publications. 1988. 77. o. ISBN 9780938311096  
  2. a b p11121.htm#i111205, 2020. augusztus 7.
  3. Zeepvat; 310. oldal
  4. Nancy Helen Marie Leeds
  5. „She stayed with my niece, … who showed her the greatest kindness, Then her treatment of the Grand Duchess Xenia, sister of the last Tsar, led to a quarrel with William Leeds, who turned her out of the house.”; Kristóf görög királyi herceg: Memoirs of HRH Prince Christopher of Greece; London, 1938; 223. oldal

Források szerkesztés