Kućan Marof
Kućan Marof falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Varasdhoz tartozik.
| Kućan Marof | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Varasd |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Čehok |
| Irányítószám | 42000 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1280 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 567,95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m |
| Terület | 2,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 17′ 39″, k. h. 16° 22′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 39″, k. h. 16° 22′ 20″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Varasd központjától 3 km-re délkeletre fekszik. Teljesen összeépült Varasd külső kerületeivel, valamint a szomszédos Donji és Gornji Kućannal.
Története szerkesztés
Kućan első említése 1238-ban IV. Béla király oklevelében történt, melyben az itteni Szent János templomot a keresztesek egykori birtokát a hozzá tartozó területekkel együtt a ferences atyáknak adja. Ez a templom a mai Kućan Marof területén állt. A ferencesek 1624-ig maradtak a falu birtokosai, amikor a birtokot 10.500 forintért Trautmannsdorf generálisnak adták el. A generális azonban meghalt mielőtt a teljes összeget kifizethette volna és a birtok a végrendelet szerint a grazi jezsuitáké lett. A ferencesek azonban mindenképpen vissza szerették volna szerezni az ősi birtokukat, végül a két rend megegyezett egymással és 1773-ig a ferencesek maradtak a birtokosok. Ekkor azonban császári rendeletre feloszlatták a rendet és minden birtokuk a kincstáré lett. 1776-ban az ivanicsi birtokért cserébe a zágrábi püspökség szerezte meg és az első világháborúig a püspökség birtoka maradt. Az 1920-as években a földreform keretében felosztásra került. Az 1668-as egyházi vizitáció szerint Kućan Marofnak 27 háztartása volt. 1857-ben 74, 1910-ben 181 lakosa volt.
1971-ig Kućan-Marof volt a hivatalos neve. 1974-ig a falu a biškupeci plébánia filiája volt. Ekkor hozrák létre az önálló kućan marofi plébániát, melyet az akkori zágrábi segédpüspök Franjo Kuharić rendeletben hirdetett ki. 1978-ban megkezdődtek a templom és a plébánia építési munkálatai. Az első misét 1979. november 11-én celebrálták az új plébániatemplomban. A települést 1991-ben közigazgatásilag Varasdhoz csatolták. 2001-ben 1329 lakosa volt.
Nevezetességei szerkesztés
Krisztus Feltámadása tiszteletére szentelt modern plébániatemplomát 1979-ben építették. Oltárképét és a keresztutat Goran Petrač ludbregi festőművész, két faliképét Snježana Inkret festőművésznő készítette. A templom előtt a Feltámadt Üdvözítő szobra áll, melyet Ivan Vitez helyi szobrász faragott. A templom alagsorában a közösségi terem mellett háromezer kötetes könyvtárat létesítettek.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.