Kutyabenge

növénynemzetség

A kutyabenge (Frangula) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó nemzetség.

Kutyabenge
Közönséges kutyabenge (Frangula alnus)
Közönséges kutyabenge (Frangula alnus)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Bengefélék (Rhamnaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Rhamneae
Nemzetség: Kutyabenge (Frangula)
Mill.
Szinonimák
  • Rhamnus subg. Frangula
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kutyabenge témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kutyabenge témájú kategóriát.

Származása, elterjedése szerkesztés

Az ide sorolt fajokat korábban a Rhamnus nemzetségbe, azon belül a Frangula alnemzetségbe sorolták. Később az alnemzetséget nemzetség szintjére emelték.[1] A Frangula monofiletikusságát, illetve a rendszerezés helyességét molekuláris genetikai eredmények is megerősítették.[2]

Fajai az északi flórabirodalom (Holarktisz) Ó- és Újvilági részén is, konkrétan a Mediterráneumban és annak környezetében, valamint az amerikai kontinens mediterrán éghajlatú vidékein honosak. Egyes fajait már más vidékekre is betelepítették. Magyarországon is egyetlen faja honos, a közönséges kutyabenge (kutyafa, Frangula alnus, régebben Rhamnus frangula).

A „Frangula” név a latin frangere = törni igéből származik, és arra utal, hogy a kutyabenge fája törékeny.[3]

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Fajai fák vagy kisebb cserjék. Húsos csonthéjas bogyótermése eleinte piros, majd megfeketedik.

Életmódja, termőhelye szerkesztés

Főleg nedves ligeterdőkben és láperdőkben nő.

Felhasználása szerkesztés

Több faj kérgéből, leveléből, illetve terméséből festékanyagot vonnak ki.

Sok, hosszan a növényen maradó bogyója miatt időnként, helyenként dísznövénynek is ültetik.

Néhány faj kérge erős hashajtó hatású emodint tartalmaz

Életmódja, termőhelye szerkesztés

Fajok szerkesztés

Az ezredfordulón mintegy 50 fajt soroltak a nemzetségbe; az alábbi lista nem teljes.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Grubov, 1949
  2. Bolmgren, Kjell & Oxelman, Bengt (2004). „Generic limits in Rhamnus L. s.l. (Rhamnaceae) inferred from nuclear and chloroplast DNA sequence phylogenies”. Taxon 53 (2), 383-390. o.  
  3. Két bengeféle: a varjútövis és a kutyabenge. [2012. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 11.)

Források szerkesztés