Lákis (akkádul URULakišu vagy URULakiša, héberül: לכיש [lkš]; óegyiptomiul Rkš [Rakes]; görögül: Λαχις; latinul: Lachis) a Hebron-hegy (arabul: جبل الخليل; héberül: הר חברון) és a filiszteus tengerpart közt fekvő település volt a bronzkorban, Jeruzsálemtől 44 km-re nyugatra.

Lákis
Lákis dombja ma
Lákis dombja ma

NévváltozatokRakes, Lakhisz, Lachis
Alapítási. e. 6500 körül
Megszűnési. e. 701
i. e. 586
Okaasszír ostrom
babiloni ostrom
Lakóipaleszetek
héberek
Ország Izrael
Beszélt nyelvekhéber
arameus
Földrajzi adatok
Terület0,073 km²
Elhelyezkedése
Lákis (Izrael)
Lákis
Lákis
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 34′, k. h. 34° 51′Koordináták: é. sz. 31° 34′, k. h. 34° 51′
A Wikimédia Commons tartalmaz Lákis témájú médiaállományokat.
Rkš (Rakes)
D21Z1V31
Z4
M8G1T14N25

Fekvése szerkesztés

A júdeai hegyek között a Lakis-domb mintegy 40 méter magas kiemelkedés egy viszonylag sík területen. A domb oldalai meredekek, nehezen megközelíthetők. A városromok több mint 7 hektárnyi területet foglalnak el.

Története szerkesztés

A település környékén már a neolit kerámikus korszakai is jelen vannak, i. e. 6500-5000 körül. A korai bronzkorban is bizonyosan lakott hely volt, majd a bronzkor közepén teljesen átépítették, elképzelhető, hogy egy átmeneti lakatlan kor után. Az i. e. 2. évezred első felében erődített város volt. Ezt a réteget i. e. 1500 körül tűzvész pusztította el.

A város első írásos említései az Amarna-levelekben találhatók.[1] Ugyanerről a korról szól a későbbről származó Bibliában Józsué könyve, amelynek több szakasza említi is a várost (Józsué 10:3,5; 10:31,33; 12:11, 15:39), de szerepel a Királyok könyvében, a Krónikák könyvében, Nehemiás, Ézsaiás és Jeremiás könyveiben is. Ezen iratok szerint Lákist az izraeliták elpusztították, majd Júda törzse újra benépesítette.

A vaskori Lákis 6 méter magas falakkal körülvett erőd volt, bár falait nagyrészt kőalapokra helyezett vályogtégla alkotta, de a domb meredeksége miatt ez is erős védelemnek számított. A fellegvárt újabb fal övezte. A külső fal kapuja és a fellegvár között hat zsilipszerű helyiség nehezítette meg az ellenség bejutását. A várost i. e. 760 körül egy földrengés is pusztította. Ezután épült fel az az erőd, amelynek maradványai ma is láthatók. 76 × 37 méteres alapterületű építmény, a korból ez a legnagyobb ismert palota.

Roboám idejében Lákis már Jeruzsálem után a második legfontosabb várossá vált, híres volt erős erődítményéről, amelyet i. e. 701-ben ostrommal vett be Szín-ahhé-eríba.

Az asszírok azonban mezopotámiai problémák miatt elhagyták Júdát, és Lákis Júda végnapjáig, II. Nabú-kudurri-uszur i. e. 586-os hadjáratáig megmaradt zsidó fennhatóság alatt.

Lákis a Bibliában szerkesztés

Izrael történetének legnagyobb része kizárólag a Bibliából ismert. A történészek többsége általánosságban megbízható forrásnak tekinti történeti szempontból is, így a két királyság kialakulására, Izrael és Júdea egymás utáni megszűntére, az uralkodók személyére és sorrendjére, valamint a háborúkra vonatkozóan is. Lákis történetének egyik legfontosabb eseménye, az i. e. 701-es lerombolása nem szerepel a Bibliában, e hadjáratból csak Jeruzsálem – sikertelen – ostromáról van szó a Királyok könyvében. A Biblia állítása szerint Sancherib elhagyta Jeruzsálemet, és ezután Ninivében tartózkodott (2 Kir. 19:36). A Biblia beszámol róla, hogy későbbi hazatérte után meggyilkolták fiai. Más források alapján Szín-ahhé-eríba még legalább húsz évig élt, mikor ez megtörtént.

Ennek pontosan az ellenkezője az asszír nézőpont, Szín-ahhé-eríba a jeruzsálemi kudarcnak (mely más források alapján nem is volt annyira kudarc, hiszen hatalmas hadizsákmányt szerzett) kevés jelentőséget tulajdonít, míg Lákis elfoglalását és lerombolását óriási sikerként könyvelte el, gyakorlatilag a legfontosabb győzelmének tekintette, palotájának teljes falszakaszait díszítik a Lákis lerombolását ábrázoló domborművek.

Jelentősége szerkesztés

Lákis egyike volt a számos erődítménynek, amelyek a Jeruzsálemhez vezető szűk utakat védelmezték. A hódító hadseregek a zsidó államokat sosem keletről támadták meg, a sivatag és a járhatatlan hegyvidékek felől, hanem a tengerparton közeledtek, és Júdea belsejét innen vették célba. A kevés számú hadi- és kereskedelmi útvonalak közül a Lákison áthaladó volt az egyik legfontosabb. A zsidó területeket megszállni szándékozó idegen hadseregnek először a kanyonszerű utat őrző Lákison kellett keresztültörnie magát.

Lákis azonban nemcsak Júdea belső védvonalának fontos erőssége volt, hanem a tengerparthoz közeli oliva-kereskedelem központja is. Oly mértékben uralta a piacot, hogy egyes történészek szerint Szín-ahhé-eríba nem is Jeruzsálem ellen vonult, hanem Ekron és Lákis ellen. Lákis i. e. 701-es lerombolása helyezte át a piacokat Jeruzsálembe és tette lehetővé a királyi székhely gazdasági fejlődését, amely ezután vált a monarchia kormányzó rétegének apró hegyi erődítményéből nagyvárossá.

Lákisban olyan szövegemlékek kerültek elő, amelyek a kor héber nyelvének és írásának fontos forrásai. Az osztrakon szövege szerint egy hadseregparancsnok útban Egyiptom felé megállt Lákisban, datálása Cidkija kilencedik éve, vagyis a Babilon elleni felkelés időpontja.

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Lásd Az Amarna-levelek listája, EA#287-288, EA#328-332, EA#335

Külső hivatkozások szerkesztés

Források szerkesztés

  • Dockser Marcus, Amy. A Biblia a régészet tükrében. Budapest: Gold Book K (2000). ISBN 963-9248-66-5 
  • Bliss, Frederick Jones: Numerous artifact drawings, also "Layer by Layer" drawings of Tell el-Hesy. Also an original attempt of the only el Amarna letter found at site, Amarna Letters, EA 333. A Mound of Many Cities; or Tell El Hesy Excavated, by Frederick Jones Bliss, PhD., explorer to the Fund, 2nd Edition, Revised. (The Committee of the Palestine Exploration Fund.) c 1898.
  • Grena, G.M.. LMLK – A Mystery Belonging to the King vol. 1. Redondo Beach, California: 4000 Years of Writing History (2004). ISBN 0-9748786-0-X 
  • Ussishkin, David (1983). „Excavations at Tel Lachish 1978-1983, second preliminary report”. Tel Aviv 10 (2), 160–3. o.  
  • Ussishkin, David; Gabriella Bachi and Jared L. Miller. The Renewed Archaeological Excavations at Lachish (1973 – 1994) Volumes 1 and 4. Tel Aviv, Israel: Institute of Archaeology, Tel Aviv University. 71663330 (2004)  ISBN 9652660175
  • Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: de Gruyter (2001). ISBN 3-11-017296-8 
  • T. C. Mitchell: The Bible in the British Museum London: The British Museum Press 1996. ISBN 0-7141-1698-X
  • William L. Moran: The Amarna Letters, London: Johns Hopkins University Press 1992. ISBN 0-8018-4251-4
  • Dieter Vieweger: Archäologie der biblischen Welt, Göttingen 2003. S. 312-328. ISBN 978-3-525-03242-8.