Lászlóvára
Lászlóvára, 1911-ig Koronini (románul: Coronini, korábban Pescari, helyi nevén Coronin, csehül: Koronie) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
| Lászlóvára (Coronini) | |
 | |
| A falu temploma a Babakáj-sziklával | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Lászlóvára |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 327160 |
| SIRUTA-kód | 53498 |
| Népesség | |
| Népesség | 1208 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Népsűrűség | 46,57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Terület | 25,94 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 40′ 48″, k. h. 21° 41′ 08″Koordináták: é. sz. 44° 40′ 48″, k. h. 21° 41′ 08″ | |
| Lászlóvára weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Újmoldovától 6 km-re délre, a Vaskapu-szoros bejáratánál, a Duna bal partján fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Első említése: Lotreanu (1850). A Koronini nevet Johann Baptist Coronini-Cronberg bánáti kormányzóról kapta. A helyet a falu alapítása előtt monográfusa szerint Văradnak hívták, Lászlóvárról. Románul egy ideig Pescari-nak is hívták, ami 'halászok'-at jelent.
Története szerkesztés
Román lakói Olténiából települtek 1784-ben a Radimna patak völgyében fekvő Vidrára (Kiskárolyfalva közelébe), majd mint favágók 1798-ban a mai falu feletti Alibégre. Alibéget 1814-ben sorolták be a Határőrség szervezetébe. Coronini 1858-ban telepítette le háromszáz lakosát a mai falu 28 házába, amelyeket egységes terv szerint építettek fel.
A 19. században a falu alatt, a Duna összeszűkülésénél egy, a két part között kifeszített drótkötél akadályozta meg, hogy a hajók a vám kifizetése nélkül továbbhaladjanak.
1880-tól Krassó-Szörény vármegye Újmoldovai járásához tartozott.
Szegény halászfalu volt, lakói a délszláv háború idején az üzemanyag-csempészetből gazdagodtak meg.
Népessége szerkesztés
Látnivalók szerkesztés
- Lászlóvárat Luxemburgi Zsigmond építtette 1427-ben, a Duna túloldalán levő Galambóc várával szemben. Innét irányították Galambóc ostromát. 1429 és 1435 között a Német Lovagrendé, majd a szörényi bánoké volt. 1524 körül a török elfoglalta. Nem tudjuk, hogy mikor pusztult el. Csekély maradványai láthatók a falutól délre magasodó hegy tetején.
- A Babakáj-szikla korábban 14-15 méter magas sziklaszirt volt a Dunában, a Vaskapu-erőmű fölépítése óta azonban csak a csúcsa áll ki a vízből. Több legenda is kötődik hozzá.
- A Gaura cu Muscă- ('Legyeslyuk'-) barlang a Duna partján, a falutól három km-re nyílik és 254 m hosszú. Nevét arról kapta, hogy a legenda szerint a Jorgován vitéz által itt megölt, tizenkét fejű sárkány egyik lenyisszantott fejéből születtek a kolumbácsi legyek, amelyek gyakran okoztak kellemetlenséget az Al-Dunán utazóknak.
- A két Gaura Chindiei nevű barlang közül a kisebbik csupán 18 m hosszú. A falán található barlangfestményekről nevezetes. A különböző korokból származó festményeken többek közt madarak, növényi motívumok, fenyőfa, keresztábrázolások és más szimbólumok láthatóak.
- Az Alibég-vízesés.
- A község területén honos a szirti fogoly és a homoki vipera.
Jegyzetek szerkesztés
- Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 1–3. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1877–1878.
- Alexandru Moisi: Monografia comunei Coronini și ținutul Clisurei, jud. Caraș de la anul 1784–1934. Oravița, 1934
További információk szerkesztés
- A vár a "jupiter.elte.hu" honlapon[halott link] (magyarul)
- Legenda a Babakáj-szikla keletkezéséről (magyarul)
- Koronini látnivalók (magyarul)
- A Gaura cu Muscă-barlangról (románul)
- A barlang térképe és leírása, képekkel[halott link] (románul)
- A baptista gyülekezet blogja (románul)
.svg){kind=small}