A komplex analízisben egy függvény lényeges szingularitása egy erős szingularitás, azaz olyan hely, aminek közelében a függvény furcsán viselkedik. A viselkedést analitikus esetben a nagy Picard-tétel írja le. A szingularitások harmadik fajtája a megszüntethető szingularitás és a pólus mellett.

Formális leírás szerkesztés

 
Az exp(1/z) lényeges szingularitása nullában. A szín az érték komplex argumentumát, fényessége az abszolútértéket jelöli. A lényeges szingularitás különböző irányokból megközelítve különböző viselkedést mutat
 
A 6w=exp(1/(6z)) komplex függvény lényeges szingularitását illusztráló modell

Legyen U a C nyílt részhalmaza, és a az U egy eleme, továbbá f : U \ {a} → C holomorf függvény. Az a pont lényeges szingularitása az f függvénynek, ha szingularitása, de nem megszüntethető és nem is pólus.

Például az f(z) = e1/z függvénynek lényeges szingularitása van a z = 0 helyen.

Alternatív megfogalmazás szerkesztés

A következőkben a komplex szám, és az f(z) függvény nem értelmezhető a-ban, de egy U környezetében igen; továbbá a minden környezetének nem üres a metszete U-val.

Ha a :    és      határértékek egyike sem létezik, akkor a szingularitás lényeges.

Holomorf esetben a lényeges szingularitás környékén a Casorati–Weierstrass-tétel és a nagy Picard-tétel szerint viselkedik. Ezek azt mondják ki, hogy a lényeges szingularitás minden környezetében legfeljebb egy kivétellel minden érték fel van véve, mégpedig végtelenszer.

A lényeges szingularitás jellemzője, hogy a szingularitás körüli Laurent-sornak végtelen sok negatív fokú tagja van, azaz a lényegi rész végtelen sok tagból áll. Egy kapcsolódó definíció szerint ha van egy   pont, ahol az   egyik deriváltja sem konvergál egy határértékhez, ha   tart  -hoz, akkor   lényeges szingularitása az   függvénynek.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Weisstein, Eric W.: Essential Singularity. MathWorld, Wolfram. (Hozzáférés: 2014. február 11.)

Források szerkesztés

  • Lars V. Ahlfors; Complex Analysis, McGraw-Hill, 1979
  • Rajendra Kumar Jain, S. R. K. Iyengar; Advanced Engineering Mathematics. Page 920. Alpha Science International, Limited, 2004. ISBN 1-84265-185-4

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Essential singularity című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.