Lóverseny (Magyarország)

A lóversenyzés hagyományát Magyarországon Széchenyi István honosította meg. Célja kezdetben az egyszerű falusi emberek lovainak a templom körüli vagy a főtéren történő futtatása volt, ahol általában csak két lovat futtattak, hogy összehasonlítsák őket. Az idő tájt erkölcsi győzelemnek számított, ha valakinek gyorsabb lovai voltak, illetve a győztes ló tulajdonosa később nagy árért tudott megválni lovától. Élelmes futtatók, főleg kisbirtokosok később külön arra tenyésztettek lovakat, hogy az ilyen versenyeket megnyerjék, majd drágán eladják azokat, amivel azonban a parasztok egyik bevételi forrását szüntették meg. A lóversenyzést Széchenyi angol mintára hozta be Magyarországra. 1827-ben jött létre a Pályafutási Társaság, amely később 1830. június 11-én az Állattenyésztő Társaság nevet vette fel. 1827. június 6-án 25 ezer néző előtt a Babieka nevű angol telivér - amelyet Széchenyi István nevelt - győzött az első lófuttatáson. 1878-ban kezdték építeni a budapesti lóversenypályát, a főtribünt Feszty Adolf építész tervezte. 1828-ban jelent meg Széchenyinek a maga korában úttörőnek számító munkája Lovakrul címmel, amellyel egy lótenyésztő egyesület megalapítását akarta előmozdítani.

Az első pesti lófuttatás 1827-ben (Johann Erdmann Gottlieb Prestel színezett litográfiája)

Kezdetei Magyarországon

Ügető verseny, a Levendula díj győztese, Budapest 1939. október 21.

Kettesfogatú bérkocsiverseny győztese, Budapest, 1939. augusztus 24.

Az első pesti lóversenyt 1827. június 6-án, egy négynapos versenysorozat keretében rendezték.

• Az első nap
  • Az első futam az "Elegyes futtatás" volt, amelyben a ménesgazdák magyar és osztrák nevelésű lova elindulhatott. Tizenegy ló versenyét a Széchenyi István nevelte Babieka nyerte, a tulajdonos Károlyi György gróf volt.
  • A második futamban a nem méntulajdonos gazdák lovai indultak. A krónikák csak a győztes ló tulajdonosok (Bánó László, Záborszky László és Obernyák István) neveit jegyezték meg.
  • A harmadik szám a nyeretlenek versenye volt. Harmincegy induló közül Suhajda György, Peles György és Bádeczky Mihály lovai végeztek az élen.
• A második nap
  • A Nagy díjak napja volt. A versenyben nem telivér lovak indulhattak. A győztes ló neve: Al Borak, a tulajdonos: Széchenyi István. A második helyen Eszterházy József, Szultán nevű lova végzett.
• Harmadik nap
  • A telivérek versenye Festetics László száz-aranyas díjáért folyt. Az első-három helyezett ló és tulajdonosának neve: Jónás - Von Brennenberg; Prodigious - Széchenyi István; Henderskelf - Von Lichtenstein.
• A negyedik napon a kisbirtokos gazdák lovai is indulhattak.

Típusai

Könnyű, kétkerekű ügető kocsi (hivatalos neve a sulky)

Magyarországon a lóversenyzésnek két ága van: a galopp és az ügető. Ezeket összefoglaló néven lósportnak is nevezik. A többi lovakkal kapcsolatos sportot (díjugratás, díjlovaglás, military stb.) lovassportoknak nevezzük.

Az ügető

Ügető lófajták keveredése Magyarországon

Az Osztrák–Magyar Monarchia területén létezett lótenyésztő ménesbirtokok billogjai, lóbélyegei.

Az ügetőlovaknak több fajtájuk is van/volt. Ezek a következők: norman, amerikai, francia, Orlov és orosz. A Magyarországon jelenleg honos állomány az úgynevezett jukker fajtából alakult ki, amely az angol telivér, a helyi kancaállomány és néhány más fajtába tartozó ló keresztezésével jött létre. A jukkerekre jellemző volt a kitartás és a bátorság, ám a szépség nem tartozott erényei közé. Ezen javítandó importálták az első amerikai apaméneket 19. század végén. Az első generációból származó amerikai-jukker félvérek már mutattak sebességnövekedést, a második generáció, – melynek vére már 75%-ban amerikai – ezt jóval felülmúlta. Az akkori lótenyésztők nagy többsége, főleg az angol telivér tenyésztők, az amerikai ügetőt degenerált és torz fajtának, az ügető jármódot pedig egyenesen természetellenesnek kiáltották ki. Ebből a kátyúból a fajta nehezen, de kimászott. Tovább zajlott a lovak importja, főleg amerikait, de Orlov-ot és kevés franciát is hoztak. Az első világháború idejére már annyira fellendült a lótenyésztés, hogy egy magyar ló, méghozzá egy kanca, Indiana tartotta az Európa-rekordot, több mint tíz évig. Később jött Baka, aki szintén Európa- és sokáig magyar-rekordot tartott. A második világháború vérzivatara elpusztította az állomány 90%-át, és ilyen kis mennyiséggel már nem lehetett normális tenyésztést fenntartani. Ekkor született a döntés egy nagy importról: Dániából mennyiségi, Amerikából minőségi állományt kell hozni. A mai magyar ügetőlovak 50%-a az akkor behozott lovaktól származik. Az importot Bródy János bonyolította 1947-ben. 1949-ben Franciaországból is hoztak vagy egy tucatnyi fiatal és néhány öregebb, klasszis lovat. Ezek közt volt Uli, aki a hatvanas évek nagy sztárjának és minden idők egyik legjobb magyar lovának, Kabalának apja lett. Ilyen módon sikeresen frissítették a lóállományt és a tenyésztés újra felfelé ível. A következő nagy import a hetvenes években zajlott, amikor is újabb korszakalkotó lovakat hozott a három nagy ménes, Rádiháza, Somogysárd és Mezőhegyes. Bár az európai és amerikai szintet még nem érte el újra a magyar ügetőló-tenyésztés, a korábbi évekhez képest jelentős javulást mutat. 1990 óta az import szinte megállíthatatlan ütemben folyik tovább, Svédországból, Amerikából, Dániából, Franciaországból, Norvégiából és a környező országokból is hoznak be lovakat, az Orlov és orosz lovak importjáról nem is beszélve. Bár az Orlov-ok importja manapság egy kissé visszaesett, de 1990 előtt fontos része volt a tenyésztésnek.

Versenyzés

Galoppozó lovak

A lóverseny mindkét ágában (a cél a lehető legnagyobb sebesség elérése, így a győzelem megszerzése, persze az adott ág szabályainak keretén belül. A mai szabályok szerint az a ló az ügetőverseny nyerője, amelyik a célvonalat először érinti orrával, majd teljes testhosszával érvényes jármódban áthalad azon. Ha ezt két ló egyszerre teszi, akkor holtversenyben nyernek. Holtverseny persze a helyezéseknél is kialakulhat, de nyerő esetén a legfontosabb. A mezőnyök általában 7-14 lóból állnak. Díjversenyekben és a galoppon a lovaknak egy távot kell megtenniük, míg az ügetőn a hendikep versenyekben gyakori a térhátrány a jobb képességű lovaknak.

Start-típusok az ügetőnél

Autóstart

Ilyenkor egy különleges kinyitható szárnyakkal rendelkező autó halad a versenyzők előtt, míg azok fel nem gyorsulnak verseny tempóba és el nem érik a starthelyet. Ekkor az autó felgyorsít és elhúz a mezőnytől. A lovakat kiskoruktól szoktatják az autóhoz, így azok nem riadnak meg tőle. Miután az autó elhagyta a mezőnyt, kiáll a pálya szélére és a mezőny elhaladhat mellette. Az ilyen indítás sokkal biztonságosabb, mint a fordulóstart. Az autó mögött egymás mellett 9 ló fér el, a nagyobb startszámúak a második sorba kényszerülnek.

Fordulóstart

A mezőny fordított sorrendben elindul a pályán visszafelé, majd a kispályára betérve mikor eléri a starthelyet egyszerre az összes ló befordul a nagypályára. Ez a startforma elég megterhelő a lovak lábának, de hendikep rendszerhez szükséges. A Start pillanatában a hangos bemondó csak egy szót mond: „Start!”, ha érvénytelen az indítás, akkor a „Figyelem! A Start érvénytelen, fogatok a helyükre, starthoz, starthoz!” hangzik el. Előfordul, hogy sokan fordulnak egy 20×20 méteres négyzetbe, és egyik vagy másik ló a kispályán reked. Ilyenkor a start érvénytelen.

Repülőstart

Az autóstartot helyettesíti esős időben, mikor mély a pálya és az autó nem tud haladni. Ilyenkor a lovak egymás mellé rendeződnek, mintha az autó ott lenne és fokozatosan gyorsulva elérik a starthelyet.

Állóstart

Ez a startforma a legritkább, ilyenkor az olyan lovat, mely nem sokadszorra nem hajlandó befordulni a többivel, a startkocka külső és hátsó sarkába rendelik és míg a többi fordul, neki el kell indulni velük együtt. Általában egy ember segít a problémás lovaknak az egyenes irány betartásában.

Start-típusok a galoppnál

A galoppon leggyakrabban startgépet használnak az indításra. Ez egy több boxból álló szerkezet, aminek elől és hátul is nyitható és csukható az ajtaja. Versenyzésnél az első ajtókat becsukják és a lovakat bevezetik a számukra előzőleg kijelölt startboxába, majd rázárják a hátsó ajtót. Ha már minden ló elfoglalta a helyét, egyszerre kinyílnak az ajtók és elindul a verseny. Többnyire négy perc áll rendelkezésre a lovasoknak starthelyeik elfoglalásra, ha valaki az időkorlátot túllépi, akkor a starter rendelkezhet a ló versenyből való kizárásáról. A lovak beállásánál egy startszemélyzet vesz részt a munkában, aki bevezeti a lovat az indulási helyére. Azoknál a lovaknál, akik nehezebben tűrik a startgépbe való állítást, előfordulhat, hogy egy kapucnit húznak a fejükre és úgy vezetik a helyükre. Ezt a kapucnit a verseny előtt idejében leveszik a ló fejéről, hogy az rendesen a helyére tudjon állni.

Magyar Galopp Derby

Minden lóverseny futtató, tréner és lovas/hajtó legnagyobb vágya, hogy a legnagyobb tenyészverseny, a derby megnyerésével felírja nevét a halhatatlanok listájára. Távja általában másfél mérföld valamint 3 éves mének és kancák indulhatnak benne, de különböző országokban vagy különböző időkben a táv ettől eltérő is lehet(ett), vagy 4 évesek futották néha. A derby-nyerők gyakran különös figyelmet kapnak a tenyésztésben, a későbbi versenylovak nagy része tőlük származik. A Derby-győzelmet a Kék-szalag vagy a babérkoszorú elnyeréseként is emlegetik.

Magyar Ügető Derby

1884-ben alapították Magyarországon a leggyorsabb négyéves mének és kancák, tehát a legjobbak számára. Az első derby-t egy Andal nevű telivér nyerte grf Esterházy Miklós lova volt és Hutschenreiter Károly tréningezte és hajtotta.1884-1885-1886-1887 -1889 ben 5 alkalommal nyerte meg Hutschenreiter Károly az Osztrák Magyar Monarchiában a derbyt. Még két kiváló ló ami a hazai versenyeket uralta Ajándék és Regedal volt. Az összes győztes ló Tatán volt az első Ügető és lóidomító intézet Tata Tóvároson versenyistállókban.1892 és 1905 között, 1909 és 1923 között, 1925-ben és 1945-ben nem futották, főleg politikai okok miatt. A verseny rekordját Naná nevű kanca tartja, kilométerideje 1.15.7, ami egyben korosztályos pályarekord is. A Magyar Ügető Derby távja -napjainkban- 1900 méter, indítása autóstarttal történik, belföldi 3 éves méneknek és kancáknak. A versenyben a legjobb 14 ló vehet részt. Indulási jogosultság a nevezéskori középtávra átszámított, illetve hosszútávú legjobb teljesítmény alapján, amennyiben nem ejthető ki. Azonos idő esetén a nyereményjegyzék szerinti több életnyeremény számít. A startszámokat a legjobb időteljesítmények alapján választják.

Lóversenyek ma Magyarországon

Széchenyi István szobra. Az angol mintájú lóversenyzést Magyarországon gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós honosította meg.

A mai magyar lóversenyeket az 1925-ben épített Kincsem Park nevű pályán rendezik. A Kincsem Park egy kombinált pálya. Mindkét szakág itt versenyez 2005-től (az ügető korábban évtizedekig a Kerepesi úton volt). A futamok különböző összdíjazásúak. Nálunk a derbi a legnagyobb összdíjazású verseny, egyben a legrangosabb is. A galoppon utána következik a Millenniumi Díj (távja 1800 m) valamint a Kincsem-Díj (ez utóbbit a világ legjobb magyar lováról neveztek el, ennek távja 2400 m). Vannak emlékversenyek is, mint például: Kállai Pál emlékverseny (1400 m). Ezt a futamot az egyik legjobb magyar zsokéról nevezték el, aki 2006-ban sajnos elhunyt.

A Kancadíj a legrégebben alapított galopp verseny. Az 1829-ben megrendezett első viadal győztese Manfred, lovasa Dauglas volt.

Források

• Gróf Széchenyi István: Lovakrul, Pesten 1828
• Horváth József: Az első pesti lóversenytől napjainkig. Magánkiadás, 2013. : 978-963-88768-0-6
• Lovasélet

További információk

• Viszonyuljunk jól a lovakhoz!
• Farkasházy Tivadar: Zsokékrul – a lóverseny regénye
• Weisz József: A totalizatőrről (a lóversenyfogadások matematikájáról); KöMaL, XIII./12. (1906. december)