LGV Méditerranée

Az LGV Méditerranée (franciául: Ligne à Grande Vitesse; angolul: Mediterranean high-speed line) egy 250 km hosszúságú, kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított, nagysebességű TGV vonal Franciaországban, amely Saint-Marcel-lès-Valence (Drôme) és Marseille (Bouches-du-Rhône) között húzódik, és a vonaltól nyugatra fekvő Nîmes (Gard) városába is vezet.

LGV Méditerranée Est vasútvonal
Egy TGV Duplex az LGV Méditerranée vonalon
Vonal:	LGV Méditerranée
Hossz:	250 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	SNCF Réseau (2015–) Réseau Ferré de France (1997–2014) SNCF (1994–1997)
Maximális emelkedés:	35 ‰
Maximális sebesség:	300 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz LGV Méditerranée témájú médiaállományokat.
Kapcsolat a LGV Rhône-Alpes Valence–Grenoble line 495,46 Valence TGV d'Eurre alagút (664 m) 524,53 Kapcsolat a Briançon–Livron vonallal Briançon–Livron vonal Drôme-viadukt (190 m) Híd a Drôme folyó felett 531,06 Grenette-viadukt (947 m) 532,83 Tartaiguille alagút (2340 m) 570,21 Garde-Adhémar-viadukt (325 m) Donzère-csatorna feletti híd 577,65 Connection to Lyon–Avignon line Lyon–Avignon line 589,21 Viadukt de Mondragon (637 m) Híd a Rhône folyó felett 590,36 Viadukt de Mornas (887 m) Híd a Rhône folyó felett Viadukt de l'Aigues (186 m) Bridge over the Eygues 609,30 Viadukt de Roquemaure (680 m) Híd a Rhône folyó felett Viadukt de Saint-Geniès-de Comolas (533 m) Híd a Rhône folyó felett Saint-Geniès-de-Comolas alagút (256 m) 618,15 Triangle junction with Nîmes branch Avignon–Nîmes vonal 622,38 Avignoni viaduktok (1573 m) Híd a Rhône folyó felett 625,16 Avignon TGV 626,59 Avignon covered section (1300 m) 636,91 Viadukt de Bonpas (356 m) 637,27 Tunnel de Bonpas (303 m) 646,60 Viadukt de Cavaillon (1500 m) Bridge over the Durance Avignon–Miramas line 650,56 Cheval-Blanc-viadukt (994 m) Híd a Durance folyó felett 653,85 Viaduc d'Orgon (942 m) Híd a Durance folyó felett 669,02 Viadukt de Vernègues (1210 m) 670,71 Lambesc-viadukt (440 m) Viaduc sur la Touloubre (372 m) 688,23 Ventabren-viadukt (1730 m) 692,40 Viadukt de l'Arc (416 m) 699,14 Aix-en-Provence TGV Bellepeire covered section (400 m) Pennes-Mirabeau-alagút (1350 m) 706,20 Marseille-alagút (7834 m) Saint-André covered section (490 m) Elágazás Marseille felé 862,05 Marseille-Saint-Charles

Provence-Alpes-Côte d'Azur és Okcitánia régiókat köti össze az LGV Rhône-Alpes vonallal, és onnan Lyonba és Észak-Franciaországba vezet. Az építési költségek 3,8 milliárd euróra emelkedtek; a vonalat 2001 júniusában helyezték üzembe, miután Jacques Chirac elnök felavatta. A vonal üzembe helyezése a repülőgép és a vonat piacának megfordulását eredményezte: azáltal, hogy Marseille három óra alatt elérhetővé vált Párizsból - ami több mint 750 kilométeres távolság -, a vonat most az összes utazás kétharmadát teszi meg ezen az útvonalon. A Méditerranée, a Rhône-Alpes és az LGV Sud-Est, amikor elkészültek, hivatalos becenevüket is megkapták: a Város a parttól a tengerpartig (C2C) (francia nyelven: "Ville à la Mer").

Története

2001. január 17-én hivatalosan is megindultak a kísérleti futások Franciaország ötödik nagysebességű vonalán: a 250 km hosszúságú TGV Mediterraneé vonal Valence-t köti össze Marseille-jel és Nîmes-mel. Amikor a vonal 2001. júniusában megnyílt, átalakította Franciaország északi és déli része között a vasúti közlekedést. Az első tesztvonatot a francia közlekedési miniszter vezette, ekkor a vonat 354 km/h maximális sebességet ért el. Az SNCF akkori vezérigazgatója és a francia pályavasúti hivatal vezetője is jelen volt az első TGV menetén. A 3,6 milliárd dollárba került vonalat 2001. június 10-én nyitották meg.

Útvonal

Az LGV Méditerranée délkeleten, Saint-Marcel-lès-Valence-ben kezdődik, az LGV Rhône-Alpes meghosszabbításaként. Az új Gare de Valence TGV pályaudvar a Valence-Grenoble-vasútvonallal való csomópontban található, lehetővé téve a gyors csatlakozást Valence, Romans-sur-Isère és Grenoble felé. Crestnél vészkapcsolat áll rendelkezésre a Briançon-Loriol -vasútvonallal. Az LGV ezután megközelíti a Rhône-t, és Montélimar-nál csatlakozik az A7-es autópályához. A Canal de Donzère-Mondragon átkelése után a vonal Pierrelatte és Lapalud között található vészkapcsolaton keresztül csatlakozik a hagyományos hálózathoz.

A Rhône-t háromszor (kétszer Mornas-nál, egyszer Roquemaure-tól északra) átszeli, majd Angles-ig halad, ahol egy delta lehetővé teszi a délnyugati és délkeleti irányú hozzáférést. A délnyugati ágat általában egy jövőbeli LGV Languedoc-Roussillon kezdetének tekintik, amely 25 kilométerrel később, Redessannál csatlakozik a hagyományos Avignon-Nîmes-vasútvonalhoz, 2017 óta pedig az LGV Nîmes-Montpellier vonalhoz. A délkeleti ág ismét két párhuzamos viadukton keresztezi a Rhône-t, és az új Gare de Avignon-TGV állomást szolgálja ki, majd a Durance-t követi, amelyet Orgonnál keresztez.

Ventabren-nél egy 1,73 kilométeres viadukt vezet át az A8-as autópályán, a D10-es autópályán és a Canal de Provence-on. A vonal ezután dél felé fordul, kiszolgálja az új Gare de Aix-en-Provence-TGV állomást, áthalad a 8 kilométer hosszú Tunnel de Marseille-n, és Marseille bejáratánál újra csatlakozik a hagyományos hálózathoz.

Viták

• A számos tiltakozás, különösen a Rhône-völgy jó kapcsolatokkal rendelkező bortermelőinek részéről, arra késztette Mitterrand elnököt, hogy változtasson az útvonalon; az eredeti útvonal a folyó bal partján maradt volna, míg a végleges útvonal megkerüli a folyót, és négyszer keresztezi azt, ami jelentősen magasabb költségekkel jár.
• A közel 250 kilométer hosszú vonalnak jelenleg nincs rendszeresen használt összeköttetése a klasszikus hálózattal (hacsak a délnyugati ágat nem tekintjük csatlakozónak). Számos csatlakozást javasoltak azonban:
  • Saint-Marcel-lès-Valence-nél az LGV (déli irányban) és a normál vonal (keleti irányban) közötti összeköttetés, a Valence-Grenoble-vasútvonal villamosításával együtt. Ez lehetővé tenné a közvetlen összeköttetést Grenoble és a Földközi-tenger között; ehelyett a Marseille és Grenoble között utazó utasoknak Valence-TGV-nél kell átszállniuk; mivel a Grenoble-on átmenő Valence-Genf-vasútvonal villamosított, ez az összeköttetés vonzóbbá válik, és a közeljövőben fontolóra vették az összeköttetés megvalósítását; egy másik összeköttetés az LGV (dél felé) és a normál vonal (Valence felé) között lehetővé tette volna a Valence központi pályaudvarra való közlekedést délről;
  • egy Roquemaure-nál északról Avignon felé irányuló összeköttetés nemcsak Avignon főpályaudvarának elérését tette volna lehetővé, hanem Arles gyorsabb elérését is. Egy Avignontól délre lévő összeköttetés ugyancsak lehetővé tette volna Avignon főpályaudvarának Marseille-vel való 25 perces összeköttetését.
  • a Pierrelatte-nál meglévő összeköttetés rendszeres használata lehetővé tette volna a gyors közlekedést északról Orange, valamint Avignon és Arles felé, mivel Roquemaure-nál nem létesítettek volna összeköttetést.
  • Orgonban az Avignon-Miramas vonallal való összeköttetés Cavaillonon keresztül lehetővé tette volna az északról Salon-de-Provence, Miramas és Istres felé történő közlekedést.
• Montélimar TGV-állomást akart. Ennek előnye az lenne, hogy a várost a délebbre közlekedő TGV-járatokkal is ki lehetne szolgálni, de Montélimart jelenleg különböző TGV-járatok szolgálják ki, amelyek a nagysebességű vonalról közvetlenül a Valence TGV-állomás előtt indulnak.
• Aix-en-Provence keletebbre, a városközponthoz közelebbi TGV-állomást szeretett volna.

Eljutási idők

Párizsból

• Párizs-Lyon–Saint-Exupéry repülőtér 1:50
• Párizs-Valence 2:16
• Párizs-Avignon 2:40
• Párizs-Aix-en-Provence 2:55
• Párizs-Marseille 3:00
• Párizs-Toulon 3:55
• Párizs-Hyères 4:15
• Párizs-Fréjus 4.40
• Párizs-Nice 5.35
• Párizs-Nîmes 2:55
• Párizs-Montpellier 3:15
• Párizs-Béziers 4:03
• Párizs-Perpignan 4:45

Interregional

• Lyon-Marseille 1:40
• Lyon-Toulouse 4:30
• Lille-Nizza 7:09
• Metz-Nizza 9:15
• Genf-Marseille 3:30

További információk

• High-speed rail lines site (franciául)