A laestadianizmus egy konzervatív vallási irányzat a skandináviai evangélikus egyházon belül. Alapítójáról, Lars Levi Laestadiusról nevezték el, aki maga is lelkészként hirdette ezeket a szigorú tanokat az 1800-as évek második felében. A mozgalom Észak-Svédországban bontakozott ki, ahol Laestadius szolgált.

Lars Levi Laestadius (1800-1861)

Bár maga a mozgalom főképp Skandináviában él és virágzik, 23 országban működtetnek laestadianista missziót. Az egész világon körülbelül 177 000-212 000 laestadiánus lehet.[1] Skandinávián kívül nagy számban élnek az Egyesült Államokban és Oroszországban.

A mozgalomnak 19 különböző ága volt, melyekből 15 még ma is aktív. A három legnagyobb ág a Konzervatív laestadianizmus, az Elsőszülőtt laestadianimus, és a Béke Szava-csoport az Egyesült Államokban és Kanadában Amerikai Apostoli Evangélikus Egyházként ismertek. A többi ág kisebb és inaktívabb, úgy mint az Élet szava (finnül Elämän Sana) csoport, amely mindazonáltal prominens szerepet tölt be a finnországi evangélikus egyházban: kétszer adtak már püspököt Oulu városának, és egyszer a Finn Hadsereg tábori lelkészeként is szolgált már laestadiánus.

A laestadiánusok úgy köszöntik egymást, hogy azt mondják: Jumalan terve (Isten üdvözlete), és ha távoznak, akkor azt: Jumalan rauhaan (Isten békéje). Finnországban az általuk használt Szentírás a finn Biblia 1776-os fordítása, amely, az újabb fordításokkal ellentétben, a Textus Receptust (lat. elfogadott szöveg) veszi alapul. Az amerikai és kanadai hívők a King James Version-t használják, mert az is az eredeti szövegen alapul.

Történet szerkesztés

A mozgalom elnevezése Lars Levi Laestadiusra megy vissza, aki botanikus és lelkész volt. Amikor az 1840-es években Észak-Svédországban szolgált lelkészként, akkor indította el a mozgalmát. Találkozott egy számi nővel, név szerint Milla Clementsdotterrel, aki egy ébredési mozgalom tagja volt. Ő mesélt Laestadiusnak spirituális élményeiről és a találkozó után Laestadius megértette az élő hit titkát. A béke, a megbocsátás mind az örök élet felé visz. A mozgalom Svédországból indult ki, és terjedt el Finnország és Norvégia területén is. Követőit keresztényeknek hívták, de egyesek elkezdték őket laestadiánusoknak hívni.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Talonen 2001, s. 24

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lestadiolaisuus című finn Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés