Lajtos Árpád

magyar katonatiszt, Dajka Margit negyedik férje

Szentmáriai Lajtos Árpád (Pancsova, 1910. november 22.Budapest, 1986. május 25.) katonatiszt, 1940 és 1949 között vezérkari tiszt, Dajka Margit Kossuth-díjas színművésznő utolsó férje.

Szentmáriai Lajtos Árpád
Született1910. november 22.
Pancsova
Meghalt1986. május 25. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetisége magyar
Rendfokozataaltábornagy
EgységeMagyar 2. hadsereg, 3. magyar hadsereg, ungvári 24. gyaloghadosztály Szent László hadosztály
Csatáielső világháború, második világháború
HázastársaDajka Margit (1957 – 1986. május 25.)
RokonaiDajka Margit
Iskolái
Civilbenfizikai munkás, műszaki fordító

Pályája szerkesztés

Út a vezérkarba (1928–1940) szerkesztés

Katonacsalád sarja. Az érettségi után, 1928-tól a Ludovika Akadémián tanult, 1932. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. Szolgálatra a Budapesten állomásozó 2. honvéd gyalogezredhez osztották be. 1935-ben főhadnaggyá léptették elő.

1936-ban felvették a vezérkari tiszteket képző, akkoriban a trianoni rendelkezések miatt még fedőnéven – Magyar Királyi Honvéd Tiszti Szabályzatismertető Tanfolyamként – működő Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémiára. 1940-ben próbaszolgálatra a szegedi 14. gyalogdandárhoz, Stomm Marcel parancsnoksága alá osztották be. 1941. április 4-én nevezték ki századossá (1940. május 1-jei rangszámmal). 1940 decemberétől a Debrecenben állomásozó 17. honvéd gyalogezred vezérkari tisztje.

A második világháborúban és a hadifogságban (1941–1948) szerkesztés

1941-ben kinevezték a 6. hadtest vezérkari osztályának vezetőjévé, majd 1942 októberében átvezényelték a fronton harcoló Magyar 2. hadsereg hadműveleti osztályára. A doni katasztrófa után a német főhadiszálláson volt összekötő tiszt. A 2. hadsereg maradékainak hazatérése után a Vezérkari Főnökség 1. (hadműveleti) osztályára került. 1943. július 1-jétől a 3. magyar hadsereg, azután az ungvári 24. gyaloghadosztály vezérkari főnöke volt 1944. június 8-áig, amikor Farkas Endre váltotta le.

1944 júliusától a Hadiakadémián harcászatot oktatott. Az 1944. október 15-én megalakult Szent László hadosztály vezérkari főnökévé nevezték ki, immár vezérkari őrnagyként. A nagy veszteségeket elszenvedett hadosztályt a kifejezett német parancs ellenére kivonta a tűzvonalból, és a Balaton térségében pihentette. Az előrenyomuló szovjet hadseregnek – saját elhatározásból – harc nélkül átadta Balatonfüredet. Hadifogolyként a Szovjetunióba került, csak 1948 szeptemberében tért haza.

Börtönben és hivatásától eltiltva (1949–1986) szerkesztés

A Honvédelmi Minisztérium Igazoló Bizottsága 1949 januárjában elbocsátotta a tisztikarból. A döntés ellen fellebbezett, de az 1949. augusztus 17-ei tárgyalás másodfokon jóváhagyta az ítéletet. Augusztus 30-án kémkedés koholt vádjával a Katonapolitikai Osztály lefogatta az úgynevezett Thomson kapitány-ügyben.

1950-ben 7 évi fegyházbüntetésre ítélték, 1956 augusztusában szabadult kegyelemmel. Fizikai munkákból élt (ablakmosás), utóbb műszaki fordítói munkát végzett. Közben, 1961-től az állambiztonság sürgetésére folyamatosan dolgozott a doni Magyar 2. hadsereg tragédiáját feltáró emlékiratain. Sára Sándornak sikerült szóra bírnia őt Krónika című, 1982-es, nagy port felvert monumentális dokumentumfilm-sorozatában, mely a doni katasztrófával foglalkozik.

Emlékiratainak 1989-es megjelentetését már nem érte meg. Felesége, Dajka Margit 1986. május 24-én bekövetkezett halála másnapján öngyilkos lett.

Emlékiratai szerkesztés

Források szerkesztés

  • Kubinyi Ferenc, …És nem vállaltam a statáriumot: Dr. Sárközi Endre volt hadbíró ezredesnek, az igazságügy-miniszter egykori helyettesének emlékezései, 1949.
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Szigethy Gábor, Életfogytiglan = Kortárs, 45(2000), 3.