Latin szállóigék

Latin szállóigék – magyar fordítása (akinek tulajdonítják)

A B C D E F G H I J L M N O P Q R S T U V

A

Ab ovo – A tojástól kezdve (Horatius)
Ab urbe condita – A város alapításától (Titus Livius)
A cane non magno saepe tenetur aper – Gyakran nem a nagy kutya fogja meg a vaddisznót (Ovidius)
Acta fabula est, plaudite! – A színjátéknak vége van, tapsoljatok! (Augustus)
Aegroto dum anima est, spes est – Amíg a beteg lélegzik, van remény (Cicero)
Alea iacta est – A kocka el van vetve (Caesar)
Aliud ex alio malum gignitur – Egyik baj szüli a másikat (Terentius)
Altissima quaeque flumina minimo sono labuntur – A legmélyebb folyó hömpölyög a legkisebb zajjal (Curtius Rufus)
Amici, diem perdidi – Barátaim, elvesztegettem ezt a napot (Titus)
Amicos secundae res parant, adversae probant – A jósors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat (Seneca)
Amor vincit omnia – A szerelem mindent legyőz (Vergilius)
Animus meminisse horret – Lelkem visszariad az emlékezéstől (Vergilius)
Arma virumque cano – Fegyvert s vitézt énekelek (Vergilius)
Artes omnes perdocet paupertas – A szegénység minden mesterségre megtanít (Plautus)
Audaces fortuna iuvat – Bátraké a szerencse (Vergilius)
Aurea mediocritas – Arany középút (Arisztotelész)
Auribus frequentius, quam lingua utere – Gyakrabban használd a fület, mint a nyelvet (Seneca)
Aut prodesse volunt aut delectare poetae – A költők vagy használni, vagy szórakoztatni akarnak (Horatius)
Ave Caesar, morituri te salutant! – Üdvöz légy, Caesar, a halálba indulók köszöntenek! (Suetonius)

B

Beati pauperes spiritu – Boldogok a lelki szegények (Hegyi beszéd)
Beneficium accipere libertatem est vendere – Jótéteményt elfogadni annyi, mint eladni a szabadságot (Publilius Syrus)
Bis dat, qui cito dat – Kétszer ad, ki gyorsan ad (Publilius Syrus)
Bonus iudex damnat improbanda, non odit – A jó bíró elítéli, de nem gyűlöli azt, amit helytelenít (Seneca)
Brevis ipsa vita est, sed malis fit longior – Az élet önmagában rövid, de a szenvedések meghosszabbítják (Publilius Syrus)

C

Canes timidi vehementius latrant, quam mordent – A félénk kutyák erősebben ugatnak, mint harapnak (Curtius Rufus)
Canis sine dentibus latrat – Csak a fogatlan kutya ugat (Varro)
Carpe Diem – Ragadd meg a pillanatot (Horatius)
Carpent tua poma nepotes – Gyümölcsfádat unokáid fogják élvezni (Vergilius)
Celsae graviore casu decidunt turres – Recsegőbb robajjal dőlnek le a nagy tornyok (Horatius)
Certa amittimus, dum incerta petimus – Míg a bizonytalan után futkosunk, elveszítjük a biztosat (Plautus)
Ceterum censeo Carthaginem esse delendam – Egyébként úgy vélem, hogy Karthágót el kell pusztítani (id. Cato)
Cito pede labitur aetes – Gyors lábon rohan az idő (Ovidius)
Citius, altius, fortius – Gyorsabban, magasabbra, erősebben (Olimpiai játékok jelszava)
Cogito ergo sum – Gondolkozom, tehát vagyok (Descartes)
Conqueri fortunam adversam, non lamentari decet – A balszerencsét nem siratni kell, hanem legyőzni (Cicero)
Conscientia mille testes – A lelkiismeret egymaga ezer tanú (Quintilianus)
Consilium luce, nocte agas convivium – A tanácskozás ideje a nappal, a mulatozásé az éjszaka (Caecilius Balbus)
Consuetudo laborum perpessionem dolorum efficit faciliorem – A küzdelmek megszokása könnyebbé teszi a szenvedések elviselését (Cicero)
Crescit amor nummi quantum ipsa pecunia crescit – Nő a pénzszeretet a növekvő pénzzel arányban (Iuvenalis)
Crescit audacia experimento – A gyakorlat növeli a merészséget (Plinius)
Cuiusvis hominis est errare, nullius nisi insipientis in errare perseverare – Bármely ember tévedhet; egyedül az ostoba tart ki tévedése mellett (Cicero)
Cum te aliquis laudat, iudex tuus esse memento; plus aliis de te, quam tu tibi credere noli – Ha valaki dicsér, légy önmagad bírája, s ne higgy el többet másoknak, mint magadnak (Cato)
Cupiditati nihil est satis, naturae satis est etiam parum – Semmi sem elég a vágynak, a természet kevéssel is beéri (Seneca)
Cura fugit mero – A gond menekül a bortól (Ovidius)

D

Dat veniam corvis, vexat censura columbas – Kedvez a hollónak, s a galambot sújtja a törvény (Iuvenalis)
Decipimur specie recti – Az igazság látszata megtéveszt bennünket (Horatius)
Dediscit animus sero, quod didicit diu – Későn felejti el az ember azt, amit sokáig tanult (Seneca)
De inimico noli loquier male, sed cogites – Ellenségedről legfeljebb gondolj, de ne mondj rosszat ( Publilius Syrus)
Deliberando saepe perit occasio – A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom (Publilius Syrus)
Deliberandum est diu, statuendum est semel – Latolgatni tízszer kell, dönteni egyszer (Publilius Syrus)
Dente lupus, cornu taurus petit – A farkas foggal, a bika szarvval támad (Horatius)
De omnibus dubitandum – Mindenben kételkedni kell (Descartes)
Desinit in piscem mulier formosa superne – A felül szép nő alul halban végződik (Horatius)
Defficile est saturam non scribere – Nehéz szatírát nem írni (Iuvenalis)
Defficiles nugae – A terhes semmiségek (Martialis)
Diligentia maximum etiam mediocris ingenii subsidium – A szorgalom hatalmas támasz a középszerű tehetségnek is (Seneca)
Diligitur nemo nisi cui fortuna secunda est – Az emberek csak azt szeretik, akinek jól megy a sora (Ovidius)
Dimidium facti qui bene coepit habet – Aki megkezdte, felét elvégezte a munkának (Horatius)
Divide et impera! – Oszd meg és uralkodjǃ (II. Philipposz)
Dolo pugnandum est, dum quis par non est armis – Csellel kell harcolni annak, akinek a fegyvere gyengébb (Cornelius Nepos)
Dum spiro, spero – Ameddig élek, remélek (Iuvenalis)
Dum vitant stulti vitia, in contraria currunt – Míg az ostobák kerülik az egyik bűnt, a másikba esnek (Horatius)
Durum est negare, cum superior supplicat – Nehéz nemet mondani, amikor fölöttesünk kér valamit (Publilius Syrus)

E

Edas ut vivas, ut edas, noli vivere – Egyél, hogy élj, s ne azért élj, hogy egyél (Caecilius Balbus)
Epistula non erubescit – A levél nem pirul el (Cicero)
Est enim proprium stiltitiae: aliorum vitia cernere, oblivisci suorum – Jellemző az ostobaságra: mások hibáit észrevenni, a magáét elfeledni (Cicero)
Est felicibus difficilis miserarium vera aestimatio – Nehéz a boldogoknak helyesen megítélni a nyomorúságot (Quintilianus)
Etiam capillus unus habet umbram suam – Egyetlen hajszálnak is van árnyéka (Publilius Syrus)
Etiam veros dolores mitigat tempus – A súlyos fájdalmat is enyhíti az idő (Quintilianus)
Et terram rumor transilit et maria – Földeken és vízen át szárnyal a pletykabeszéd (Propertius)
Et tu, mi fili, Brute? – Te is, fiam Brutus? (Caesar)
Exegi monumentum aere perennius – Ércnél is maradandóbb művet emeltem én (Horatius)
Exercitatio artem parat – Gyakorlat teszi a mestert (Tacitus)
Ex incommodis alterius sua comparat commoda – Más kárából előnyt szerez magának (Terentius)
Exitus acta probat – A cél szentesíti az eszközt (Ovidius)
Ex malis eligere minima oportet – A bajok közül válaszd a legkisebbeket (Cicero)
Exstructum super cloacam templum forma este mulieris – A női szépség olyan, mint a kloákára épített templom (Caecilius Balbus)

F

Faber est suae quisque fortunae – Mindenki a maga szerencséjének kovácsa (Sallustius)
Facile est imperium in bonis – Könnyű a jók fölött uralkodni (Plautus)
Facile omnes, cum valemus, recta consilia aegrotis damus – Mikor egészségesek vagyunk, mindnyájan könnyen adunk helyes tanácsokat a betegeknek (Terentius)
Factum fieri infectum non potest – A megtörténtet nem lehet meg nem történtté tenni (Plautus)
Fama post cineres maior venit – A halál után nagyobb lesz a hírnév (Ovidius)
Fama volat – Szárnyakon jár a hír (Vergilius)
Fas est ab hoste doceri – Szabad az ellenségtől is tanulni (Ovidius)
Fecundi calices quem non fecere disertum? – A tele pohár kit nem tesz ékesszólóvá? (Horatius)
Feriunt summos fulgure montes – A hegyek legormát sújtja a villám (Horatius)
Fertilior seges est alienis semper in agris, vicinumque pecus grandius uber habet – Más szántóján mindig dúsabb a vetés, s duzzadtabb a tőgye a szomszéd nyájának (Ovidius)
Festina lente! – Lassan járj, tovább érsz! (Suetonius)
Forma bonum fragile est – A szépség mulandó adomány (Ovidius)
Fortes fortuna adiuvat – Bátraké a szerencse (Vergilius) Fortuna vitrea est, tum cum splendet frangitur – A szerencse üvegből van, amikor legszebben ragyog, akkor törik el (Publilius Syrus)
Fugit irreparabile tempus – Visszahozhatatlanul rohan az idő (Vergilius)
Fugiunt freno non remorante dies – Fut zabolátlanul egyik nap a másik után (Ovidius)
Furor arma ministrat – A fegyvereket a téboly irányítja (Vergilius)

G

Galli victi silere solent, canare victores – A legyőzött kakasok hallgatni szoktak, a győzők énekelni (Cicero)
Grammatici certant el adhuc sub judice lis est – A tudósok vitatkoznak és még bíró előtt van a per (Horatius)
Gutta cavat lapidem, consumitur anulus usu – A vízcsepp kivájja a követ, a használattól elkopik a gyűrű (Ovidius)

H

Hannibal ante portas – Hannibál a kapuk előtt (Titus)
Hectora quis nosset, si felix Troia fuisset? – Ki hallott volna Hektorról, ha szerencsés lett volna Trója? (Ovidius)
Homines amplius oculis, quam auribus credunt, breve et efficax per exempla – Az emberek inkább hisznek a szemüknek, mint a fülüknek, hosszú az út a szabályokon át, rövid és hatékony a példákon keresztül (Seneca)
Homo homini lupus – Ember embernek farkasa (Plautus)
Homo sum, humani nihil a me alienum puto – Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi (Terentius)

I

Ignoranti, quem portum petat, nullus suus ventus est – Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart (Seneca)
Igitur qui desiderat pacem, praeparet bellum – Aki békét akar, készüljön a háborúra (Vegetius)
Ignoti nulla cupido – Nem vágyunk arra, amit nem ismerünk (Ovidius)
Illud iucundum nil agere – Az az édes semmittevés (Plinius)
Imago animi sermo est – A lélek tükre a beszéd (Seneca)
In angustiis amici apparent – Szükségben mutatkoznak meg az igaz barátok (Petronius)
In eodem prato bos herbam quaerit, canis leporem, ciconia lacertam – Ugyanazon a réten a marha füvet keres, a kutya nyulat, a gólya gyíkot (Seneca)
Inimici ad animum nullae conveniunt preces – Az ellenség szívéhez semmilyen könyörgés nem ér el (Publilius Syrus)
In medias res – A dolog közepébe vágva (Horatius)
Inter arma enim silent musae – Háborúban hallgatnak múzsák (Cicero)
In silvan non ligna feras – Ne hordj fát az erdőbe (Horatius)
In sinu viperam venenatam ac pestiferam habet – Mérges és vészt hozó viperát őriz kebelén (Cicero)
In sole lucernam adhibere – Mécsest gyújtani nappal (Cicero)
In vino veritas – Borban az igazság (Plinius)

J

Jurare in verba magistri – Esküdni a mester szavaira (Horatius)

L

Laudator temporis acti – A letűnt idő dicsérője (Horatius)
Lentescunt tempore curae – Idővel enyhülnek a gondok (Ovidius)
Leones non sunt papilionibus molesti – Nem háborgatja az oroszlán a pillangót (Martialis)
Libenter homines id, quod volunt, credunt – Az emberek szívesen elhiszik azt, amire vágynak (Caesar)
Litterarum radices amarae, fructus dulces – A tudás gyökere keserű, de édes a gyümölcse (Cicero)
Lumina in tenebris clariora sunt – Sötétben tündöklőbb a fény (Quintilianus)

M

Magni nominis umbra – Nagynevű árnyék (Lucanus)
Maior famae sitis est, quam virtutis – Hírnévre többen szomjúhoznak, mint erényre (Iuvenalis)
Maiorque videtur et melior vicina seges – Nagyobbnak és szebbnek tűnik a szomszédos búzavetés (Iuvenalis)
Male parte male dilabuntur – Ebül szerzett jószág ebül vész el (Cicero)
Manus manum lavat – Kéz kezet mos (Petronius)
Margaritas ante porcos – Gyöngyöt ne vess disznók elé (Jézus)
Mea culpa, mea maxima culpa – Az én vétkem, az én igen nagy vétkem (Szentmise)
Mens sana in corpore sano – Ép testben ép lélek (Iuvenalis)
Multi famam, conscientiam pauci verentur – Sokan félnek a megszólástól, kevesen a lelkiismerettől (Plinius)
Mutato nomine de te fabula narratur – Kicserélt névvel ugyan, de rólad szól a mese (Horatius)

N

Nil admirari – Semmin se csodálkozz! (Horatius)
Ne sutor supra crepidam – Suszter, maradj a kaptafánál! (közmondás)
Nihil sub sole novum est – Nincs új a nap alatt (közmondás)
Novus homo – Új ember (Cicero)
Nullus agenti dies longus est – A semmittevő számára hosszú a nap (Seneca)

O

Oderint dum metuant – Amíg félnek, csak gyűlöljenek (Cicero)
Omnes viae Romam ducunt – Minden út Rómába vezet (közmondás)
Omnia homini dum vivit speranda sunt – Amíg él az ember, mindent remélnie kell (Seneca)
Omnia mutantur, nihil interit – Minden változik, nem pusztul el semmi (Ovidius)
Omnia vincit amor et nos cedamus amori – Mindent legyőz a szerelem, és nekünk engednünk kell neki (Vergilius)
Omnis ars naturae imitatio est – Minden művészet a természet utánzása (Seneca)
Omnis habet sua dona dies – Minden napnak megvan a maga ajándéka (Martialis)
O tempora, o mores! – Ó idők, ó erkölcsök! (Cicero)

P

Panem et circenses – Kenyeret és cirkuszt (Iuvenalis)
Parturiunt montes, nascetur ridiculus mus – Vajúdnak a hegyek: nevetséges kisegér születik (Horatius)
Pia fraus – Kegyes csalás (Ovidius)
Plurimum mali credulitas facit – A legtöbb bajt a hiszékenység okozza (Seneca)
Pluris est oculatus testis unus, quam auriti decem – Többet ér egy szemtanú, mint tíz fültanú (Plautus)
Post equitem sedet atra cura – A lovas mögött ül a sötét gond (Horatius)
Potius sero quam numquam – Jobb későn, mint soha (Titus Livius)
Proximus sum egomet mihi – Legközelebb én vagyok magamhoz (Terentius)
Pulvis et umbra sumus – Föld pora s árnya leszünk (Horatius)

Q

Quod licet Jovi, non licet bovi – Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek (közmondás)

Qualis artifex pereo! – Mekkora művész pusztul el bennem! (Suetonius)
Qualis dominus, talis et servus – Amilyen a gazda, olyan a szolgája is (Petronius)
Quandoque bonus dormitat Homerus – Van, amikor elbóbiskol a jó Homérosz is (Horatius)
Quidquid discis, tibi discis – Bármit tanulsz, magadnak tanulod (Petronius)
Qui desiderat pacem, praeparat bellum – Aki békét óhajt, készüljön a háborúra (Vegetius)
Quod erat demonstrandum – Amit be kellett bizonyítani (Euklides)
Quo vadis? (tkp. Quo vadis, Domine?) – Hová mész? (tkp. Hová mész, Uram?) (Péter apostol)
Quid vesper erit, incertum est – Bizonytalan, hogy mit hoz az este (Titus Livius)
Quod tacitum esse velis, nemini dixeris – Amit titokban akarsz tartani, ne mondd el senkinek (Seneca)

R

Reddite ergo quae sunt Caesaris, Caesari et quae sunt Dei Deo – Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené (Jézus)

Repetitio est mater studiorum – Ismétlés a tudás anyja (közmondás)

Roma uno die non est condita – Rómát sem egy nap alatt építették (közmondás)

S

Sapere aude – Merj gondolkozni (Horatius)
Semper avarus eget – A fösvény mindig nélkülöz (Horatius)
Senectus insanabilis morbus est – Az öregség gyógyíthatatlan betegség (Seneca)
Si vis pacem, para bellum – Ha békét akarsz, készülj a háborúra (Publius Flavius Vegetius Renatus)
Sic itur ad astra – Így jutunk a csillagokhoz (Vergilius)
Sic transit gloria mundi – Így tűnik le a világ dicsősége (Thomas á Kempis)
Silentium videtur confessio – A hallgatás felér egy vallomással (Seneca)
Sine ira et studio – Harag és részrehajlás nélkül (Tacitus)
Sol lucet omnibus – A nap mindenkinek süt (Petronius)
Sub noctem cura recursat – Éjjel a gond visszatér (Vergilius)
Successus ad perniciem multos devocat – Sokakat pusztulásba visz a siker (Phaedrus)
Supremum vale – Az utolsó üdvözlet (Ovidius)

T

Tamdiu discendum est, quamdiu vivas – Addig kell tanulnod, míg csak élsz (Seneca)
Timeo Danaos et dona ferentes – Félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is (Vergilius)
Tres faciunt collegium – Hárman alkotnak társaságot (Marcellus)

U

Ubi bene, ibi patria – Ahol a haszon, ott a haza (Cicero)
Ut sementem feceris, ita metes – Ki mint vet, úgy arat (Cicero)
Ut ameris, amabilis esto! – Ha azt kívánod, hogy szeressenek, légy szeretetre méltó! (Ovidius)
Ut pictura poesis! – A költészet olyan, mint a festészet (Horatius)

V

Vae victis! – Jaj a legyőzötteknek! (Titus Livius)
Veni, vidi, vici – Jöttem, láttam, győztem (Caesar)
Verae amicitiae sempiternae sunt – Az igazi barátságok örökké tartanak (Cicero)
Verba volant, scripta manent – A szó elszáll, az írás megmarad (Titus)
Vita nihil aliud quam ad mortem iter est – Az élet nem más, mint utazás a halál felé (Seneca)
Vulpes pilum mutat, non mores – A róka megváltoztatja a szőrét, de nem a természetét (Suetonius)