Lavamünd
Lavamünd (szlovénül: Labot) osztrák mezőváros Karintia Wolfsbergi járásában. 2016 januárjában 2983 lakosa volt.
| Lavamünd (Labot) | |||
 | |||
| Lavamünd főtere | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Wolfsbergi járás | ||
| Irányítószám | 9473 | ||
| Körzethívószám | 0 43 56 | ||
| Forgalmi rendszám | WO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2941 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 348 m | ||
| Terület | 93,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 38′ 30″, k. h. 14° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 30″, k. h. 14° 56′ 30″ | |||
| Lavamünd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lavamünd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Elhelyezkedése szerkesztés
Lavamünd Karintia keleti részén helyezkedik el, közvetlenül a szlovén határ mentén; ott, ahol a Lavant belefolyik a Drávába. 348 méteres tengerszint fölötti magasságával Lavamünd Karintia legmélyebben fekvő pontja. Az önkormányzathoz 20 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik, amelyek lakossága 6 (Sankt Vinzenz) és 464 (Magdalensberg) között változik.
A környező települések: délnyugatra Neuhaus, nyugatra Ruden, északnyugatra Sankt Paul im Lavanttal északra Sankt Georgen im Lavanttal, keletre Eibiswald, délre Dravograd (Szlovénia).
Története szerkesztés
A terület már a római időkben is lakott volt; erről tanúskodik az a római sírkő, amely ma az Adler-fogadó előtt tekinthető meg.
1091-ben Engelbert von Spanheim isztriai őrgróf egy lavamündi majorságot adományozott az általa alapított Sankt Paul-i kolostornak. Eköré a 14. századra kis település és egy vásárhely létesült; utóbbinak a Lavant és a Dráva találkozási pontja adta fontosságát. A vásárjogú mezőváros feltehetően 1240 körül jött létre, de oklevélben csak 1334-ben említik. A város 1461-ben pallosjogot kapott III. Frigyes császártól.
Az évszázadok során a Dráva többször is elárasztotta a várost, 1851-ben még a főtér is víz alá került.
Az 1850-ben létrejött önkormányzat egy része az első világháború után Jugoszláviához került. 1958-ban, illetve 1973-ban a felszámolt szomszédos legerbuchi és ettendorfi önkormányzatok egyes régióit a községhez csatolták. A vasút 1878-ban, a Lavanttalbahn megépítésével érkezett meg a városba.
Lakosság szerkesztés
A lavamündi önkormányzat területén 2016 januárjában 2983 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 3548 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 97,9%-a volt osztrák állampolgár. A lavamündiek 98,2%-nak a német, 0,3%-nak a szlovén, 0,7%-nak a horvát volt az anyanyelve. 96,8% katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 0,4% muszlimnak, 1,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
Látnivalók szerkesztés
- az ettendorfi Szt. Márk plébániatemplom
- a lavamündi Keresztelő Szt. János templom
- a lavamündi Szentháromság-kálváriatemplom
- az unterbergeni Szt. Ágnes-templom
Források szerkesztés
- Lavamünd honlapja
- 20909 – Lavamünd Statistik Austria
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lavamünd című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
