Wikipédia

Lenhossék Mihály

(1863-1937) magyar anatómus, egyetemi tanár, az MTA tagja

Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 26.)[1] magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.

Lenhossék Mihály
Született1863. augusztus 28.
Pest
Elhunyt1937. január 26. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
SzüleiLenhossék József
Foglalkozásaanatómus, egyetemi tanár
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
KitüntetéseiCorvin-koszorú
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34-4-14)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenhossék Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja szerkesztés

Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus unokája, Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus, antropológus és Bossányi Emma fia. Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas orvos, biokémikus anyai nagybátyja. Felesége Droppa Ilona volt.

Munkássága szerkesztés

1905 és 1922 között az Orvosi Hetilap főszerkesztője volt.

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Orvosegyetemi professzori tevékenysége szerkesztés

A Budapesti Egyetem[2] nyilvános rendes tanára és az egyetem Anatómiai Intézetének igazgatójaként a magyar anatómia és szövettan oktatás egyik meghatározó alakja volt. Az ember anatomiája címmel 1922-ben megjelent három kötetes tankönyve, még ma is az egyik alapvető forrásmunka a magyar nyelvű humán anatómiai irodalomban.

Barlangkutató tevékenysége szerkesztés

 
Lenhossék Mihály sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-4-14. Fülöp Elemér alkotása.

A Barlangkutató Bizottság, majd a Szakosztály elnöki tisztét – első elnökének halála után – 1912. április 26-ától 4 éven át töltötte be. 1912. május 24-én az elnökletével lezajlott első bizottsági ülésen terjesztette elő javaslatát, hogy a bizottság jellegéből adódóan alakuljon át szakosztállyá. A szakosztály alaptőkéjét alapítótagként 100 koronával gyarapította.

Az 1913-ban meginduló Barlangkutatás című szaklapnak nemcsak a bevezetőjét írta, de 1916-ig a lapot az ő közreműködésével szerkesztette Kadić Ottokár.

A barlangkutatás tudományos eredményeinek bővítésében is részt vállalt, eredményeit a Barlangkutatásban, a Magyar Állami Földtani Intézet kiadványaiban, a Természettudományi Közlönyben publikálta. Cikke jelent meg a piltdowni, a rhodesiai koponyaleletről, a Pilisszántói-kőfülkében és az Igricz-barlangban végzett ásatásokról, a neandervölgyi emberről, de foglalkozott a barlangkutatás helyzetével és törekvéseivel is.

Díja szerkesztés

Munkái szerkesztés

  • Adatok a gerinczagyi dúczok ismeretéhez, a békán tett vizsgálatok alapján. Budapest, 1885. (Értekezések a természettudományok köréből, XV. 15. Németül az Archiv für Mikroskopische Anatomieban 1886.)
  • Ritkább boncztani rendellenességek. Budapest, 1886. Egy tábla rajzzal. (Értekezések a természettudományok köréből, XVI. 5. Németül az Anatom. Anzeigerben.)
  • A gerinczvelői idegek hátulsó gyökereiről. Budapest, 1889. (Értekezések a természettudományok köréből, XIX. 6. Hat ábrával. Németül az Archiv für Mikrokopische Anatomieban.)
  • Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen. Berlin, 1893. Online (2. telj. átdolg. kiadás. Uo. 1895. Online; Az I. kiadást lefordította franciára E. Chretien. Paris, 1893.)
  • Beiträge zur Histologie des Nervensystems und der Sinnesorgane. Wiesbaden, 1894. Online
  • Die Geschmacksknospen in den blattförmigen Papilen der Kaninchenzunge. Eine histologische Studie. Würzburg, 1893.
  • A centrosomáról. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1896. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő. XVI.)
  • Ueber Spermatogenese bei Säugethieren. Vorläufige Mittheilung. Tübingen, 1897.
  • Utmutatás az anatomiai gyakorlatokhoz (Budapest, 1912)
  • Az ember helye a természetben. Budapest, 1915.
  • Az ember anatomiája 1., 2., 3. (Budapest, 1922-1924)
  • A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a magyar anatomiai irodalomban. Budapest, 1926.

Szerkesztésében jelent meg a A budapesti könyvtárakba és intézetekbe járó természettudományi, orvosi és mezőgazdasági folyóiratok jegyzéke. (Budapest, 1916)

Nevével alapított elismerés szerkesztés

Lenhossék Mihály-díj Alapította a Magyar Anatómusok, Hisztológusok és Embryológusok Társasága

Díjazottak:

Budapesten, a IX. kerületben utcát neveztek el róla.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 211/1937. folyószáma alatt.
  2. ↑ Budapesti Egyetem, Anatómiai- Szövet- és Fejlődéstani Intézet (magyar nyelven)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  Ez az orvosról, gyógyszerészről vagy állatorvosról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  Ez a természetkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lenhossék_Mihály&oldid=26776148”