Leslie Charteris

kínai–angol krimiíró

Leslie Charteris (született Leslie Charles Bowyer-Yin) (Szingapúr, 1907. május 12.Windsor, 1993. április 15. vagy 1993. március 15.) az Amerikai Egyesült Államokban alkotó kínaiangol krimiíró.

Leslie Charteris
Élete
Született1907. május 12.
Szingapúr, Brit Birodalom
Elhunyt

Windsor, Egyesült Királyság
HázastársaAudrey Long (1952 – 1993. április 15.)
KitüntetéseiCartier Diamond Dagger (1992)
Leslie Charteris weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Leslie Charteris témájú médiaállományokat.

Az 1928-ban írt Találkozás a Tigrissel (Meet the Tiger), majd az 1930-as Az Angyal elindul (Enter the Saint) regénye címszereplője, Simon Templar antihős tette gazdaggá és népszerűvé,[1] főként azután, hogy a kis (televíziós) képernyőn Roger Moore, majd később Ian Ogilvy; a moziban pedig Val Kilmer is megszemélyesítette.

Életrajz szerkesztés

Szingapúrban, a brit koronagyarmaton született egy állítólag Sang-dinasztia-leszármazott sikeres kínai orvos és egy angol nő gyermekeként. Magániskolába járt, ahol már 17 írása megjelent a diákújságban. A középiskola után családnevét hivatalosan Charterisra változtatta. Cambridge-ben jogot hallgatott, ám tanulmányait félbehagyta. Az első sikeres könyvei A végzetes ajándék (X Esquire) 1927-ben, az Találkozás a Tigrissel (Meet the Tiger) 1928-ban, majd Az Angyal elindul (Enter the Saint) címen 1930-ban jelentek meg. Utóbbi kettő főszereplője egy bizonyos Simon Templar volt, akinek ST monogramja a saint (szent) rövidítése. Ezt fordították magyarul Angyalnak. 1930-ban már két regénye és hat története jelent meg a Szenttel, és az 1960-as évekig, néhány novellát kivéve, mindig Simon Templar kalandjait írta meg. 1932-ben, mint sok brit szerző az Egyesült Államokban telepedett le és Hollywoodban próbált forgatókönyvíróként megélni. Többek között egy Sherlock Holmes rádiójáték-sorozatot is írt, amelyet a jól ismert Basil Rathbone és Nigel Bruce filmes páros játszott. Amikor az 1930-as évek végén megfilmesítették a Saint kalandjait, ő maga is írt néhány forgatókönyvet. 1938-ban Louis Hayward volt a főhőse A Saint New Yorkban, míg 1939-ben George Sanders A Szent visszavág című filmeknek.

Az amerikai állampolgárságot 1942-ben szerezte meg, miután ázsiai származása miatt sokáig ez nem volt lehetséges. A háború után elhagyta Hollywoodot, és a Suspense folyóirat szerkesztője lett. Később, 1953 és 1967 között megjelentette a The Saint Mystery magazint. 1963-ban jelent meg utolsó saját Simon Templar-története, 1964-től pedig más szerzők vették át a sorozat folytatását. Az 1970-es évek elején két regényben újra együtt dolgozott Fleming Lee-vel, aki mint ő maga is tagja volt a Mensa, rendkívüli tehetségek klubjának, amely a különösen magas IQ-jú emberek gyűjtőhelye.

1992-ben a brit Krimiírók Szövetsége (CWA) neki ítélte a Cartier Diamond Dagger-életműdíjat, amely a legnagyobb megtiszteltetés volt irodalmi tevékenysége elismerésére.

Kiterjedt érdeklődési köre abban is megmutatkozott, hogy alkalmanként írt cikkeket a Gourmet magazin számára, kiadott egy könyvet a spanyol nyelvtanról, és lefordított egy könyvet a bikaviadalról. 1972-ben jelent meg könyve az általa feltalált egyetemes jelölőnyelvről, a Paleneóról. Ezt követően nyugalomba vonult, és 1993-ban bekövetkezett haláláig Angliában és Franciaországban élt.

Magánélete szerkesztés

Első felesége Pauline Schishkin, egy orosz diplomata lánya volt, akit 1931-ben vett feleségül, és aki egyetlen gyermekének, Patricia Ann-nek az anyja volt. 1937-ben elváltak. Barbara Meyerrel (1938–1943) és Elizabeth Borsttel (1943–1951) kötött házassága szintén válással végződött. Audrey Long (1922–2014) színésznő 1952–től haláláig volt a felesége.

Magyarul szerkesztés

  • A szőke bosszú (She Was a Lady); ford. Aszlányi Károly; Nova, Bp., 1935 (A Nova kalandos regényei, 6.)
  • Izgalom a fürdőhelyen (Meet the Tiger, 1928); ford. Aszlányi Károly; Nova, Bp., 1935 (A Nova kalandos regényei, 10.)
    • Találkozás a Tigrissel. Angyal kalandjai címmel is; ford. Aszlányi Károly; Novák, Bécs, 1967; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2010
  • Az Angyal New-Yorkban; ford. Torday György; Nova, Bp., 1936 (A Nova kalandos regényei, 14.)
  • Hárman az Ördög ellen. Az Angyal újabb kalandjai; ford. Tábori Pál; Nova, Bp., 1936 (A Nova kalandos regényei, 31.)
  • Párbaj az ördöggel (The Last Hero); ford. Tábori Pál; Nova, Bp., 1937 (A Nova kalandos regényei, 34.)
  • Halálos hajsza. Az Angyal újabb kalandjai (Knight Templar); ford. Tábori Pál; Nova, Bp., 1937 (A Nova kalandos regényei, 43.)
  • Kincsek a tengerben; ford. Tábori Pál; Nova, Bp., 1938 (A Nova kalandos regényei, 54.)
  • 400.000 font főnyeremény; ford. Tábori Pál; Nova, Bp., 1940 (A Nova kalandos regényei, 109.)
  • Lesújt az Angyal (Prelude for War); ford. Gergely György; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei, 141.)
  • Az Angyal új kalandjai (Alias the Saint); ford. Tábori Kornél; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei, 150.)
  • Az Angyal elindul (Enter the Saint, 1930); ford. Tábory György; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei, 153.)
  • Az Angyal beavatkozik (Once More the Saint); ford. Tábori Kornél; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei, 157.)
  • Mr. Teal lecsúszik (The Misfortunes of Mr. Teal); ford. Tábori Kornél; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei, 162.)
  • Az Angyal nyomoz (The Saint Goes On); ford. Tábori Kornél; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei, 166.)
  • Rettegj, alvilág! (Holy Terror); ford. vitéz Gozmány László; Nova, Bp., 1941 (A Nova kalandos regényei, 170.)
  • Az Angyal háborúja (Featuring the Saint); ford. vitéz Gozmány László; Nova, Bp., 1942 (A Nova kalandos regényei, 177.)
  • Az ördögi repülőgép (Boodle); ford. Gozmány László; Nova, Bp., 1942 (A Nova kalandos regényei, 182.)
  • Mr. Teal meglepődik (The Brighter Bucaner); ford. Bodor György; Nova, Bp., 1942 (A Nova kalandos regényei, 186.)
  • A végzetes ajándék (X Esquire); ford. vitéz Gozmány László; Nova, Bp., 1942
  • Az „Angyal” (The Ace of Knaves); ford. vitéz Gozmány László; Nova, Bp., 1942
  • Az Angyal bosszúja. Simon Templar kalandjai; ford. Trethon Judit; Mahir–RTV, Bp., 1990 (Denevér könyvek)
  • Az Angyal menekül. Simon Templar kalandjai; ford. Tábori Pál; Mahir–RTV, Bp., 1990 (Denevér könyvek)
  • Az Angyal a Scotland Yard ellen / Az Angyal beavatkozik. Simon Templar kalandjai; ford. Révész Györgyné, Trethon Judit; Mahir–RTV, Bp., 1990 (Denevér könyvek)
  • Az Angyal az ördög ellen. Simon Templar kalandjai; ford. Horváth Gabriella; Mahir–RTV, Bp., 1990 (Denevér könyvek)

Jegyzetek szerkesztés

Bibliográfia szerkesztés

  • Burl Barer, The Saint: A Complete History in Print, Radio, Film and Television 1928–1992. Jefferson, N.C.: MacFarland, 2003 (első kiadás: 1992)
  • The Detective in Hollywood, Jon Tuska, 1978 ISBN 0-385-12093-1

További információ szerkesztés