Letov

cseh repülőgépgyártó vállalat

A Letov (Továrna na letadla, magyarul: Repülőgépgyár) csehszlovák, majd cseh repülőgépgyár, amely Prága 18. kerületében, a Letňany városrészében található. 1918-ban alapították. 2000-ben megvásárolta a francia Groupe Latécoère. Az 1940-es évek végéig számos saját konstrukciót fejlesztett ki Alois Šmolík főkonstruktőr vezetésével. Az 1950-es évektől szovjet vadászrepülőgépekhez, valamint hazai sugárhajtású gépekhez gyártott részegységeket. A repülőgépgyár napjainkban Airbus, Beoing és Embraer repülőgépekhez gyárt részegységeket.

Letov
Típusrepülőgépgyár
Alapítva1918
SzékhelyPrága
Iparágrepülőgépipar
TulajdonosLatécoère
AnyavállalataLatécoère
Letov (Prága)
Letov
Letov
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 07′ 59″, k. h. 14° 31′ 14″Koordináták: é. sz. 50° 07′ 59″, k. h. 14° 31′ 14″
A Wikimédia Commons tartalmaz Letov témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A gyárat 1918-ban alapította a csehszlovák védelmi minisztérium mint repülőgép-javító üzem, melynek feladata az első világháborúból visszamaradt és a Csehszlovák Légierőben használt katonai repülőgépek javítása volt. 1922-ben alakult át repülőgépgyárrá és akkor kapta a Letov nevet is, amely a cseh Továrna na latadla (Repülőgépgyár) kifejezésből alkotott mozaikszó.

A gyár történetének kezdeti időszaka szorosan összefonódik Alois Šmolik repülőgép-tervező nevével, aki Csehszlovákia 1939-es német megszállásáig a gyár főtervezője volt. Šmolik 36 repülőgépet tervezett a Letovnál és ebből 18 típust sorozatban gyártottak is.

A második világháború után átnevezték Rudý Letov (magyarul: Vörös Letov) névre, és újra elkezdett repülőgépeket gyártani. A gyár első modelljei a Letovnál gyártott német repülőgépeken alapultak. A csak egy példányban megépített Letov L 290 Orel utasszállító a Ju 290-n alapult, melynek haditengerészeti járőr változatát a második világháború alatt a Letovnál gyártották. A német He 219A–5 éjszakai vadászgép Csehszlovákiában (a Chebi repülőtéren működött üzemben) gyártott és fel nem használt alkatrészeiből a Letov a második világháború utáni években épített két gépet LB–79 típusjellel. Ezeket a gépeket sugárhajtóművel légi teszteléséhez használták. A háború alatt Csehszlovákiában is készített Ar 96 kiképző repülőgép gyártása C–2 típusjellel 1945 után néhány évig a Letov és az Avia repülőgépgyárakban tovább folyt.

A szovjet érdekszférába került csehszlovák repülőgépiparra az 1950-es évektől egyre erősebb hatással volt a szovjet repülőgépipar. A német típusokon alapuló gépek helyett a szovjet típusok, illetve ezek részegységeinek gyártása kezdődött el. Elsőként a MiG–15 licencgyártása kezdődött el Csehszlovákiában Aero S–102 jelzéssel. Ehhez a Letov a szárnyakat és a törzs hátsó részét gyártotta, a gépek összeszerelése az Aero Vodochodynál történt. Ettől az időszaktól a cég már nem gyártott saját konstrukciójú, teljes gépeket, csak részegységeket. Később az újabb típusokhoz, a MiG–19-hez és a MiG–21-hez is gyártott részegységeket a vállalat.

Gyártmányai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Letov L-290 Orel. valka.cz
  2. Letov LF-107 Lunak Glider. museumofflight.org
  3. Have You Seen? Flying Magazine, XLVII. évf. 1. sz. (1950. július) ISSN 0015-4806
  4. Letov Š-17. valka.cz

Források szerkesztés