Lett Szovjet Szocialista Köztársaság

A Lett Szovjet Szocialista Köztársaság, rövidítéssel Lett SZSZK (lettül Latvijas Padomju Sociālistiskā Republika, Latvijas PSR, oroszul Латвийская Советская Социалистическая Республика) a Szovjetunió tagköztársasága volt 1940 és 1990 márciusa között, Lettország területén.

Lett Szovjet Szocialista Köztársaság
Latvijas Padomju Sociālistiskā Republika
1940. július 21.1991. szeptember 6.
Lett Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Lett Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Lett Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Lett Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Általános adatok
FővárosaRiga
Terület64 589 km²
Népesség2 666 567 fő
Hivatalos nyelveklett, orosz
Beszélt nyelveklett, orosz
Pénznemszovjet rubel
Kormányzat
ElődállamUtódállam
 LettországLettország 
A Wikimédia Commons tartalmaz Lett Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat.

Létrejötte szerkesztés

Az 1939 augusztusában aláírt Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében Lettország a Szovjetunió érdekszférájába került. 1940 júniusában a szovjet kormány több lett miniszter leváltását és szovjet katonai egységek Lettországban való állomásoztatását követelte. Az ultimátum a lett kormány számára elfogadhatatlan volt és ez 1940. június 17-én az Ulmanis-kormány lemondásához és új szovjetbarát kormány megalakulásához vezetett. Az A. Kirhenšteins vezette kormány július 14-15-én parlamenti választásokat tartott, ezen a választáson egyedül a Lett Kommunista Párt vezette Lett Népfront állíthatott jelölteket. Az így megválasztott parlament 1940. július 21-én döntött a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság megalakulásáról és kérte annak felvételét a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége tagjai közé, ami augusztus 5-én meg is történt.

1941–44 között a Lett SZSZK német megszállás alatt állt, majd ismét a Szovjetunió része lett.

Lakosság szerkesztés

A szovjetesítés, a német megszállás, a különböző harci cselekmények és partizánháború során Lettország lakossága súlyos emberveszteséget szenvedett.

A Lett SZSZK megalakulását követően megkezdődött a szovjet megszállók számára veszélyesnek ítélt személyek deportálása. A Gulágra került nemcsak Lettország korábbi miniszterelnöke és gyakorlatilag az utolsó szabad kormány minden tagja, hanem a politikai pártok vezetői és az ország vezető értelmiségijei is. A deportálás ma ismert adatok szerint 35 081 főt érintett (ez szám az ország lakosságának 1,8%-át tette ki), közöttük 3332 16 év alatti gyermeket is.

Államszervezet szerkesztés

A Lett SZSZK alkotmányát a Szovjetunió többi köztársaságai alkotmányának mintájára 1940-ben fogadták el. Az alkotmány értelmében a Lett SZSZK törvényhozó szerve a Legfelsőbb Tanács lett, míg a Népbiztosok Tanácsa lett a kormány elnevezése. A köztársaság területén a Szovjetunió Büntető (1961-ig) és Polgári (1964-ig) Törvénykönyve volt érvényben [forrás?]. A földeket és az ipari üzemeket államosították, 1947–52 között megtörtént az ország teljes kollektivizálása. 1951-ben alkotmányba iktatták, hogy a Lett SZSZK-ban felépült a szocializmus [forrás?]. A Lett Szovjet Szocialista Köztársaság utolsó alkotmányát 1978-ban fogadták el a Szovjetunió 1977-es alkotmánya alapján.

Megszűnése szerkesztés

A Lett SZSZK Legfelsőbb Tanácsa 1990. május 4-én a Lett SZSZK hivatalos elnevezését Lett Köztársaságra változtatta, majd 1991. március 3-án kinyilvánította Lettország függetlenségét, az ország kilépését a Szovjetunióból. A függetlenség kikiáltását követően mind a mai napig nem sikerült Lettország Oroszországgal közös határvonalában megegyezni.

További információk szerkesztés

Dolmányos István: A Szovjetunió története II: 1917–1961. Budapest: ELTE BTK (egyetemi jegyzet). 1965.