Lindar

falu Horvátországban, Isztria megyében

Lindar (olaszul: Lindaro) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Pazinhoz tartozik.

Lindar
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségPazin
Jogállásfalu
PolgármesterRenato Krulčić
Irányítószám52000
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség410 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság456 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′ 02″, k. h. 13° 57′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 02″, k. h. 13° 57′ 47″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lindar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 3 km-re délkeletre, a Pazinčica völgye felett, az A8-as autóút és a Pazin-Póla vasútvonal közelében fekszik.

Története szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben is lakott volt. A középkorban az aquileiai pátriárka egyik hűbérbirtokának központja, majd a Pazini grófság része volt. Egykori vára a Pazini-medence északkeleti bejáratát ellenőrizte. A vár a mai plébániatemplom helyén állt, három védőtorony maradt belőle. 1508-ban, 1511-ben és 1615-ben is súlyos károkat szenvedett a velenceiekkel vívott harcokban. Lindar alatt ütközött meg 1813-ban Lazarić császári kapitány a francia sereggel, mely után a győztes csatában szerzett érdemeiért bárói rangot és a Lindari előnevet kapta. A településnek 1857-ben 1095, 1910-ben 647 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal foglalkoztak, egy részük naponta bejár Pazinba dolgozni. 2011-ben 403 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1095 1132 673 634 659 647 1169 1192 569 549 450 366 319 369 408 403

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Mohor és Fortunát tiszteletére szentelt plébániatemploma a település legmagasabb pontján a Pazinčica völgye felett áll. A mai templom 1606-ban épült a régi templom helyén. 1860-ban megújították és bővítették. Három hajós épület öt oltárral, melyek a 18. és 19. századból származnak. Szenteltvíz tartója 1604-ben készült. A templomban egy 1607-ből származó glagoliota felirat található. A templom előtt álló harangtorony 30 méter magas, 1906-ban építették. A templom helyén állt egykori várból három védőtorony maradt fenn, a keleti toronyba egy 16–17. századi öreg bronz ágyút építettek be. A templom mögötti füves területről nagyszerű kilátás nyílik a Pazinčica völgyére.
  • Szent Katalin tiszteletére szentelt temploma[4] a 14. század végén épült. A négyszög alaprajzú templomnak gótikus boltozata van. 1860-ig ez volt a falu plébániatemploma. Ismeretlen mestertől származó faliképek maradtak fenn benne, melyek közül a legjelentősebb a „Živi križ” (élő kereszt, Krisztus keresztáldozatával megváltja a világot és megnyitja a mennyország kapuját), glagolita felirata szerint 1409-ben készült. A templom homlokzata elé gótikus stílusú, csúcsíves bejáratú előcsarnokot építettek. Faragott oltára 1770-ben készült, oltárképe 17. századi.
  • Szent Sebestyén tiszteletére szentelt temploma 1559-ben épült a homlokzat falába beépített glagolita és latinbetűs feliratos tábla tanúsága szerint Ivan Jedrejčić adományából. A kis templomocska oltárán egy szép táblakép látható, mely a vértanúhalált szenvedő Szent Sebestyént és a mennyből rátekintő Madonnát ábrázolja gyermekével.
  • Szent Márton tiszteletére szentelt temetőkápolnája román stílusban épült homlokzata felett kis nyitott harangtoronnyal. A homlokzat alsó részén régi sírkőlapok láthatók befalazva, köztük Matušić pap 1588-ban faragott glagolita feliratos sírlapja.
  • A faluban fennmaradt fennmaradt néhány 15. és 16. századi lakóház részlete és a 17. századi városi loggia.
  • A kőemlékeken kívül a helyi glagolita írásbeliség hagyományairól tanúskodik Lindar 1590 és 1667 között glagolita kézírással vezetett anyakönyve, melyet a zágrábi Horvát Országos Levéltárban (Arhiv HAZU) őriznek.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés