Lisszaboni történet

1994-ben bemutatott NSZK-portugál film

Lisszaboni történet (eredeti címe: Lisbon Story) 1993-ban forgatott NSZK-portugál film, rendezője Wim Wenders. A filmet 1994-ben mutatták be.

Lisszaboni történet
(Lisbon story)
1994-es német–portugál–francia film
RendezőWim Wenders
ProducerUlrich Felsberg
Paulo Branco
Műfaj
ForgatókönyvíróWim Wenders
FőszerepbenRüdiger Vogler
Patrick Bauchau
Teresa Salgueiro
Madredeus
ZeneMadredeus
OperatőrLisa Rinzler
VágóPeter Przygodda
Anne Schnee
Gyártás
GyártóRoad Movies Filmproduktion
OrszágNémetország Németország
Portugália Portugália
Nyelvnémet
portugál
angol
Játékidő140 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
  • 1994
  • 1995. május 18. (Németország)[1]
Korhatár12 II. kategória (F/5301/J)
További információk
SablonWikidataSegítség

Tartalom szerkesztés

Wintert sürgősen Lisszabonba hívja operatőr barátja, Friedrich Monroe, mert elakadt a forgatással. Viszontagságos utazás után megérkezvén, csak kollégája eltűnésének rejtélyes nyomait találja Winter a megadott címen. A hosszúnak tűnő várakozás során különös dolgok történnek vele, s egy számára teljesen ismeretlen világ nyílik meg előtte. Megismerkedik a mediterrán város vadregényes, szűk kis utcáival, hangulataival. Barátokra, ismerősökre tesz szert, s még a szerelem is finoman, távolról megérinti....

Wenders a filmről szerkesztés

"Egy képeslappal kezdődik a történetünk: »Kedves Phil! Megakadtam m.o.s.! -- S.O.S! -- Gyere Lisszabonba, teljes felszereléssel! Ölel: Fritz« Ki kicsoda? És mit jelentenek ezek a rövidítések? Az SOS természetesen nyilvánvaló, és az a.s.a.p. csak megerősíti a sürgősséget: gyere AMILYEN GYORSAN CSAK LEHET. De a m.o.s.? Csak akkor ismerheted, ha filmgyártásban dolgozol, egy régi és még inkább furcsa kifejezés a "csendetre" ami a 20-as években tünt fel és a »mit-out sound«-ot rövidíti. Mindenesetre hamarosan megértjük, hogy a képeslapot Fridrich Monroe filmrendező küldte barátjának, Phillip Winternek a hangmérnöknek. Friedrich egy romantikus elképzelés alapján kezdett bele a filmbe Lisszabonban—úgy akarta elkészíteni, »mintha az egész filmtörténet meg se történt volna, egyedül készíteni minden felvételt, egy magányos ember az utcákon tekerős kamerával, akárcsak Buster Keaton a The Cameramanben« Nos Friedrich nem járt sikerrel, és amint rájött, hogy ez várható volt, hívta Winter segítségül, azt remélve, »hogy a te mikrofonjaid kirángatják a képeimet a sötétségből, hogy a hang lehet a felmentés«" Wim Wenders hivatalos honlapja

Díjak, jelölések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Lexicon of international films (német nyelven). Zweitausendeins

Külső hivatkozások szerkesztés