Litvaberzseny

község Szlovákiában

Litvaberzseny (1899-ig Brezani, szlovákul Brezany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Litvaberzseny (Brezany)
Litvaberzseny címere
Litvaberzseny címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterIveta Brezianská
Irányítószám010 04
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség657 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség144 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság381 m
Terület3,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 22″, k. h. 18° 40′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 22″, k. h. 18° 40′ 20″
Litvaberzseny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Litvaberzseny témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Zsolnától 5 km-re délnyugatra fekszik.

Története szerkesztés

1393-ban "Berzen" néven említik először. 1473-ban "Brezen", 1474-ben "Brezanw" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Litva várának uradalmához tartozott. 1598-ban 3 ház állt a faluban. A 17. században 3 uradalmi halastó volt a határában. 1720-ban 6 adózója volt. 1784-ben 23 házában 28 családban 163 lakos élt. 1828-ban 24 háza és 227 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

1630. január 23.-án Brezányi Miklós és fivére, János, nemesi adományt szerzett II. Ferdinánd magyar királytól.[2] Miklós unokája, Brezányi Dániel fia, brezányi Brezányi János (1683-1748),[3] a Heves vármegyei Csányban volt birtokos; onnan gyermekei, Gáspár és Miklós, Pest megyébe költöztek el. Brezányi Gáspár földbirtokos lett Törtelen, Brezányi Miklós uradalmi tiszttartó és földbirtokos volt Újszászon.

Vályi András szerint "BREZÁNYI. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Lieravához nem meszsze, mellynek filiája, ’s hozzá hasonlító; határja középszerű, vagyonnyai is olly formák, második Osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint "Brezani, tót falu, Trencsén vgyében, 233 kath., és 4 zsidó lak. F. u. a lietavai uradalom. Utolsó p. Zsolna."[5]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

  • 1910-ben 231, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
  • 2001-ben 454 lakosából 452 szlovák volt.
  • 2011-ben 524 lakosából 515 szlovák volt.

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés