Lovász László (matematikus)

Lovász László (Budapest, 1948. március 9. –) Magyar Szent István-renddel, Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Abel- és Wolf-díjas, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjas, valamint Bolyai János alkotói díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. A számítógép-tudomány világhírű kutatója. 2006 és 2011 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének igazgatója. 2014 és 2020 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Lovász László
A Magyar Tudományos Akadémia 20. elnöke
Hivatali idő 2014. május 6. – 2020. július 7.
Előd	Pálinkás József
Utód	Freund Tamás
Született	1948. március 9. (76 éves) Budapest
Házastársa	Vesztergombi Katalin
Foglalkozás	matematikus informatikus egyetemi oktató
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1971) Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Díjak	matematikai Wolf-díj (1999, for his outstanding contributions to combinatorics, theoretical computer science and combinatorial optimization., Magyarország) Knuth-díj (1999) Gödel-díj (2001) Fulkerson-díj (1982) Brouwer Medal (1993) Pólya-díj (1979) Neumann János elméleti díj (2006) Kyoto Prize in Basic Sciences (2010) Széchenyi-díj (2008) az American Mathematical Society tagja (2012. november 1., 2013) honorary doctorate from the University of Waterloo (1992) Fulkerson-díj (2012) Abel-díj (2021) Gauss Lectureship (2022) Erdős Pál-díj (1979)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovász László témájú médiaállományokat.

Életpályája

1962-től 1966-ig a budapesti Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium speciális matematika tagozatára járt. Három egymást követő évben lett aranyérmes a Matematikai Diákolimpián (1964, 1965, 1966). Osztályfőnöke Komlós Gyula, matematikatanára Rábai Imre volt. 1966-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematikus szakán. 1970-ben védte meg a matematikai tudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai, illetve az Operációkutatási Bizottságának tagja lett.

1972–1973-ban a Vanderbilt Egyetem vendégprofesszora volt. Diplomájának megszerzése után, 1975 és 1982 között, a József Attila Tudományegyetem Geometria Tanszékét vezette docensként. 1978-ban megkapta egyetemi tanári kinevezését. 1979-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező–, 1985-ben, 31 évesen pedig a rendes tagjává. 2008-tól az MTA elnökségi tagja.

1981-ben Erdős Pállal és Babai Lászlóval létrehozta a Combinatorica című folyóiratot. 1985-ben Babai Lászlóval létrehozta a Budapest Semesters in Mathematicsot.

1982-ben visszatért az ELTE-re, majd egy évvel később a Számítógéptudományi Tanszék vezetője lett, szintén egyetemi tanári beosztásban. 1984 és1985 között a Bonni Egyetem John von Neumann-professzora. 1987-től a Princetoni Egyetem, illetve 1993 és 1999 között a Yale Egyetem félállású egyetemi tanára, vendégprofesszorként tanított a princetoni, a Cornell, a washingtoni és a kanadai waterlooi egyetemen.

Lovász László

1987 és 1994 között a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának választott tagja volt. 1981-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, 1991-ben a londoni Európai Akadémia, 2007-ben a Svéd Királyi Akadémia is felvette tagjai sorába.

1999 és 2006 között a Microsoft tudományos kutatója. Két alkalommal a Mindentudás Egyeteme előadója volt. 2004-től 2006-ig tagja az Abel-díj öttagú bírálóbizottságának.

2001-ben az elsők között kapta meg az újrahonosított Corvin-lánc díjat.

2006-tól 2011-ig az ELTE Matematikai Intézetének igazgatója. Igazgatósága alatt a European Academy of Sciences, Arts and Humanities, az Acadamia Europaea, a Rheinland-Westphälische Akademie der Wissenschaften, és a Leopoldina külső, illetve levelező tagja, a Holland Királyi Akadémia az Orosz Tudományos Akadémia, és az Amerikai Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, valamint a University of Waterloo, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a University of Calgary díszdoktora lett.

Korábban, 1969-ben Grünwald Géza-díjat, 1979-ben Pólya-díjat (Soc. Industrial and Applied Math.), 1981-ben a Best Information Theory Paper Award (IEEE) díjat, 1982-ben Fulkerson-díjat (Math. Prog. Society), 1985-ben Állami Díjat, 1991-ben Szele Tibor-emlékérmet, 1993-ban a Holland Tudományos Akadémia Brouwer-érmét,. 1998-ban a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, valamint a Cseh Matematikai Társulat elismerését, a Bolzano-érmet, 1999-ben a Knuth-díjat valamint Wolf-díjat, 2001-ben Gödel-díjat, 2006-ban Neumann János Elméleti Díjat, 2007-ben Bólyai János alkotói díjat, 2008-ban Széchenyi-nagydíjat, 2010-ben Kiotó-díjat és 2012-ben pedig Fulkerson-díjat kapott.

2007-től a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának elnöke. Ez a megbízatása 2010-ig szólt.

2014-ben a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlése 6 évre Lovászt választotta meg elnökének.

A Norvég Tudományos Akadémia 2021. március 17-én Avi Wigdersonnal, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete munkatársával megosztva Lovász Lászlónak ítélte a matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat. Ezzel a díj 2003-as alapítása óta, Lax Pétert és Szemerédi Endrét követően, már a harmadik magyar matematikus nyerte el ezt a rangos díjat.

Az MTA így méltatta volt elnökét, Lovászt, az Abel-díj odaítélését követően:

„A tizenéves kora óta »sztármatematikusként« emlegetett Lovász László munkássága összeköttetést teremtett a diszkrét matematika és a számítógép-tudomány között. (…) (Lovász) úgy nyilatkozott, nagyon szerencsés volt, hogy részese lehetett egy olyan időszaknak, amelyben a matematika teljesen együtt fejlődött egy alkalmazási területtel.”

Munkássága

Elsősorban kombinatorikával és számítógéptudománnyal foglalkozik. Számos eredménye közül kiemelkedik a gyenge perfektgráf-sejtés igazolása, a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása.

A geometriai hipergráf fogalmának meghatározása lehetővé tette az alfa-kritikus gráfok elméletének kimunkálását és kiépítését, valamint a Shannon-féle ötszögprobléma megoldását. Nevéhez fűződik a Lovász-féle lokális lemma, a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus: a Lenstra–Lenstra–Lovász (LLL)-algoritmus, valamint a konvex testek és rácsok algoritmikus elméletének kidolgozása.

A 2000-es évek elejétől a kombinatorikus optimalizáció területén ért el kiemelkedő eredményeket. Több mint kétszázötven tudományos publikáció és kilenc könyv szerzője vagy társszerzője.

Díjai, elismerései

• Grünwald Géza-díj (1969)
• Pólya-díj (1979)
• Best Information Theory Paper Award (IEEE, 1981)
• Fulkerson-díj (1982)
• Állami Díj (1985) – a kombinatorikus optimalizáció, a gráfelmélet és a számítógép-tudomány terén elért nemzetközi jelentőségű eredményeiért, iskolateremtő tevékenységéért.
• Szele Tibor-emlékérem (1991)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998)
• Wolf-díj (1999)
• Knuth-díj (1999)
• a József Attila Tudományegyetem díszdoktora (1999)
• Corvin-lánc (2001)
• Gödel-díj (2001)
• a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem díszdoktora (2002)
• a Calgary Egyetem díszdoktora (2006)
• Neumann János elméleti díj (2006)
• Bolyai János alkotói díj (2007)
• Széchenyi-nagydíj (2008)
• Bolyai-nagydíj (2008)
• Kiotó-díj (2010)
• Fulkerson-díj (2012)
• Neumann János-díj professzori oklevél és plakett (2017)
• Szőkefalvi-Nagy Béla-érem (2018)
• Budapest díszpolgára (2018)
• Hazám-díj (2020)
• Abel-díj (2021)
• Magyar Szent István-rend (2021)
• a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem díszdoktora (2022)
• Prima Primissima díj (2022)

Könyvei

• Kombinatorika (Pelikán Józseffel és Vesztergombi Katalinnal, 1977, 2003)
• Combinatorial Problems and Exercises (1979, ISBN 0-444-81504-X, 2. kiadás 1993)
• Matching Theory (M. D. Plummerrel, 1986, ISBN 0-444-87916-1)
• Algoritmusok (Gács Péterrel, 1987)
• An Algorithmic Theory of Numbers, Graphs, and Convexity (1987, ISBN 0-89871-203-3)
• Geometric Algorithms and Combinatorial Optimization (M. Grötschellel és A. Schrijverrel, 1988, ISBN 0-387-56740-2)
• Greedoids (B. Korteval és R. Schraderrel, 1991, ISBN 0-387-18190-3)
• Algoritmusok bonyolultsága (egyetemi jegyzet, 1992)
• Kombinatorikai problémák és feladatok (1999, 2008, ISBN 978-963-9664-93-7)
• Discrete Mathematics: Elementary and Beyond (Pelikán Józseffel és Vesztergombi Katalinnal, 2003, ISBN 0-387-95584-4, németül 2005, spanyolul 2006)
• Diszkrét matematika (Pelikán Józseffel és Vesztergombi Katalinnal, 2006, ISBN 963-9664-02-2)

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 806–807. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 692. o., ISSN 1787-288X
• Személyes honlapja az Eötvös Loránd Tudományegyetem honlapján
• Adatlapja a Magyar Tudományos Akadémia oldalán
• Önéletrajza a Mindentudás Egyeteme honlapján

További információk

• Arcképvázlatok Lovász Lászlóról
• A „Kombinatorikai problémák és feladatok” című könyv teljes szövege
• Arcképvázlat a Typotex Kiadó honlapján
• Könyvei
• Lovász László a Mathematics Genealogy Project adatbázisában